Vörösmarty Mihály: DÁMON PANASZA
DÁMON PANASZA
A kegyes Boris szerelmét,
A szemérmes Emma képét,
Ninon, érted megvetém.
| Dafne csendes jó szivét; |
| Lincsit, lelkem szép hivét, |
| Szöszke Laura kedves arcát |
| És mosolygó bibor ajkát, |
| Szép szemének szép sugárát, |
Mostan engem is kerűlnek
Csüggedeznek és gyötörnek
Jaj nekem! hogy megvetém.
| Múlt korom szerelmei; |
| Sirba hunyt reményei. |
| A szerelmes lányok arcát, |
| Laura édes bibor ajkát, |
| Szép szemének szép sugárát, |
Ninon, ő, ki mindenemnél
Több, s becsesb volt ön szivemnél,
Több, s becsesb volt ön szivemnél,
| Kedvesb, édesb életemnél, |
| Most, Ninon sem jő felém! |
Görbő, 1823
