Vörösmarty Mihály: EGY FESTETT NEFELEJTS ALÁ
EGY FESTETT NEFELEJTS ALÁ
Melyet egykor hű kezekkel
Elhervadt már, s új virágot
Mégis küldök egy virágot,
De jelentő képzetében
Vedd és tedd szép titkaidhoz
Légy vidám, s boldog helyettem:
| Szedtem a mély völgyeken, |
| A tél nem nevel nekem. |
| Nem virágzót, nem élőt; |
| Bús szivemmel egyezőt. |
| A serény év kezdetén. |
| Boldogtalan lettem én. |
Görbő, 1823. január
