Vörösmarty Mihály: (FERGETEG DÚL...)
Zúg rohanva erdőn, völgyeken: |
Minden útat elzár vak dühe. |
Jár a zaj között, |
Agg szivében forr dühödve kínja, |
Nyugta nincs a tágas ég alatt. |
Hogy csak álmot űz, azt mondani,
Hegyről völgyre téved, |
És nem hűl tüze: |
Tárgyát önmagában kergeti. |