Vörösmarty Mihály: NÁNDORRÓL
NÁNDORRÓL
Nagy Mahomet s Hunyadynk harcolt vad Servia síkján
Már zászlót készűlt tornyára szegezni török kéz,
Kezde civódni, s mivel nem használt élete, halni
Nem lobogott már a zászló, s Mohametre veszély dőlt.
Nándor is, a csatahely, hol híred szárnya megindult,
| Omlott a bús vár, s vérözön álla tövén. |
| Hogy lobogását egy hős magyar észrevevé. |
| Ment, megölelte amazt, és leborúla vele. |
| De téged nagy név, nem nevez a mai kor. |
| Elvesze már, s falain nem magyar ajka dörög. |
Görbő, 1823
