Vörösmarty Mihály: EGY POLITICUS KÖLTŐHÖZ
EGY POLITICUS KÖLTŐHÖZ
1
Ócska tanácsokkal, köpönyeggel zápor után jársz,
S új ivadékok előtt kezdődik a régi mulatság:
| A szájtátó had zajjal utánad üvölt; |
| Házi gerendákkal szálka hibákra nevetsz. |
2
Van hiba, van bennünk: de mi rajta segítni ohajtunk,
Ám te gyülölséget gyújtasz s polgári hasonlást:
| S elhárítani mind, ami viszályra vezet. |
| Ily áron nem kell, bármi nagy, amit ajálsz. |
Feketeségek
3
Téged mint bölcset Priesznitz tintába fürösztött,
A vers szép és jó. És nincs is benne igazság:
| És most versekben izzadod azt ki nekünk. |
| Nem csoda csak nyavalyát hajt ki az újkori gyógy. |
4
Amerikának hát vannak feketéi? Nekünk is;
Ott azokért sok tiszta kebel küzd szóval, irásban:
| Nálunk a feketék szóemelője te vagy. |
| Téged méreg bánt, hogy szünik a botidő. |
5
"Volnánk bár kissé feketére születve." Nagyon szép
A mi hazánk itt van, s gondunk lesz rád is ezentúl,
| Volna; de nem mennénk Amerikába veled. |
| És ha fehér nem léssz, cimbora, mosni fogunk. |
| * |
Moslékkal mosogatsz, s elszennyezed, amiket érintsz.
| Tálalj bár; az ebéd dús; de mi mégsem eszünk. |
Rövid törvénykezés
6
Gyors törvénykezetet nevezél "lámpára kötésnek":
Ily tanokat terjesztve hizelkedel a butaságnak,
| Szólj magad: őszintén volt-e kimondva e szó? |
| S elfeleded, hogy ez az, mely con amore akaszt. |
| * |
A rövidebb törvény teneked "lámpára akasztás",
E tanokat terjesztve hizelkedel a butaságnak:
| Kérdezd meg magadat: jól van-e, bölcsen-e ez? |
| Ily szolgálatidért nem fog örülni hazád. |
Mi kell?
7
"Nem kell hát takarékpénztár, lópálya, hanem más"
Mindig mást keresők, mint ami sikert mutat és van.
| Ily bagoly úrfiakat hallani többeket is. |
| Napra ki! lássunk már tőletek is valamit. |
Sár, por
8
Mert nem adózunk, gyermekidet sár porba fulasztod;
| Ez, ha boszú, legalább nagyszerű és igen új. |
Szavazat és a tömeg
9
Kell szavazat, s gúnyolva beszélsz a képviseletről,
Bölcsen! ez úton majd megnyerheted a nemes osztályt;
Vagy tán fegyverrel fogsz tőle csikarni? Apollo!
| Mert megvesztegetett s részeg alapja inog. |
| Csúfold részegnek s megteszi amit akarsz. |
| Adj neki lantja helyett üszköket és buzogányt. |
Vesztegetés
10
Nem csak lélekadó bortól részegszik az ember,
Megveszlek szóval, hivatallal, félelem által,
Megveszek így ötvent, meg százakat; a sok ezernél
És ámítani nagy tömeget sok időre veszélyes,
| S nem csak ajándékpénz, ami megejti szivét, |
| S fondorságokkal lángba borítom agyad. |
| Elfogy erőm: itt még a borözön sem elég. |
| Míg a néhánnyal könnyü az alku nagyon. |
Az egy és sok
11
Emberek a tömeg is, még inkább ember egy ember:
Nagy Caesarok után feltűnnek az ördögi Nerók,
| Gyarlósága nagyobb, s ha van, erénye dicsőbb. |
| És ki vesződik, küzd, vérzik alattok? A nép. |
Áldás
12
Áldást, így szólasz, ne csikarjunk. Jó, legyen úgy bár:
De azután békén legyetek, ha ki isteni áldást
| A kicsikart áldás nem lehet üdvöt adó. |
| Önmaga szerzend, nem kérve az emberekét. |
Vontató
13
Dícséred, hogy a pór terhén könnyítni törekszünk,
Szánod a pórt s mégis rajtok szánkázni szeretnél:
| S hogy vontatni szününk általa, nem javalod. |
| E szabadelműség szép, de felette gyanús. |
Önkormány
14
Üdvös az önkormány, a hely szükségeit érző,
S járni tanít jókor mozdúlni szabályos erővel,
A koronás főért ily nép vért s éltet ajánlott:
S mégis ez intézvényt dacnak nevezed te megyénkben:
| A főnek sok ezer kéz-segedelmet adó. |
| Hogy bizton tudjunk menni a vész idején. |
| A csak nyögni tanúlt nem teve, szólhata így. |
| Józanság ellen dac vala szólanod így. |
| * |
Önkormányunkat ne gunyold; gyermek marad, akit
| Mindig más vezetett; jobb, ha mi járni tudunk. |
Világ
15
Széchenyiről szólál, elkárhoztatva ,Világát,'
Mélyre megindúlt a rég pangó vér ereinkben
A haza hű fia ő, nem fog sűlyedni, ne féltsed:
| Melyre az éj kiderűlt s kezd vala látni a vak, |
| S a haza szíve felélt százados álom után. |
| Nagy munkájának bére a nemzeti üdv. |
Búcsú
16
Mit versben vétél, tettekben helyre hozandod,
Verseiden tán még egy időig lesz ki kacagjon:
1841. április 21 - május 9.
| Régi barátságból mondom el e hitemet. |
| Szebb díjt, mint kacagást, tetteid által arass. |
1841. április 21 - május 9.
