Vörösmarty Mihály: HAHNEMANN
HAHNEMANN
1
Eddig anyag harcolt anyag ellen a bús beteg ágyán,
De te jövél, s a parányokból felidézted az alvó
S újra szelíd nemtők kísérik az emberiséget,
| S durva csatájok közt kín vala élni tovább. |
| Szellemeket, s küldéd mesteri bűvöd alatt. |
| És a halál retteg gyötreni áldozatit. |
2
Meghaltál, hogy kötve ne légy egy testhez örökké:
1844. július 27. előtt
| S lelked az ős elemek gyógyerejébe vegyűlt. |
1844. július 27. előtt
