Vörösmarty Mihály: M... SZEMEI
Mint a tiéd,
Szívfoglaló hatalmát
Megérzenéd.
Mint tiszta ég,
S oly lángoló sugárral,
Mint a nap ég;
A tél fagyát,
Hogy enyhe szép tavasszá
Virúlna át,
Legszebbikét,
Mi által életté lesz
A puszta lét.
Csupán nekem;
És e virág mi volna?
A szerelem.