Vörösmarty Mihály: (MAGYAR KÖLTŐK)
(MAGYAR KÖLTŐK)
Firkáltunk, bár senki magát nem törte nevünkért,
Pénzen vett szerelem gyönyörünk most s pénzen adott bor,
Tudnillik szűken fizetett a nemzeti múzsa:
| S váratlan belepénk verssel az ősi hazát. |
| S árához képest ez fanyar, az keserű. |
| Oh kétségbeesés, hol marad a te torod? |
1829 - 1834
