A "VITÉZ HADNAGY" KÉZIRATÁBAN FENNMARADT VERSEK
A "VITÉZ HADNAGY" KÉZIRATÁBAN FENNMARADT VERSEK
BEFED EZ A KÉK ÉG...
(Az első változat)
Tartozunk őrizni életünket, valameddig lehet tisztességgel, arra
nézve, hogy hazánknak többet szolgálhassunk. De viszont a dicsősség-
nek törvénye az, hogy kévánjuk a halált, mikor életünk tovább tisztes-
séges nem lehet. Azt mondja a török: Ja deulet basuma ia güzgün
desüme, azaz: Avagy holló hasamra avagy tisztesség fejemre. Azért ne
irtozzunk se a haláltul, se annak formájától. Es temetésünkről is mi-
haszna sopánkodnunk? Sok vitéz embereknek holló gyomra volt ko-
porsója, annál inkább fenmaradt a nevek. Coelo tegitur qui non habet
urnam, et undique and Superos tantundem est via.
nézve, hogy hazánknak többet szolgálhassunk. De viszont a dicsősség-
nek törvénye az, hogy kévánjuk a halált, mikor életünk tovább tisztes-
séges nem lehet. Azt mondja a török: Ja deulet basuma ia güzgün
desüme, azaz: Avagy holló hasamra avagy tisztesség fejemre. Azért ne
irtozzunk se a haláltul, se annak formájától. Es temetésünkről is mi-
haszna sopánkodnunk? Sok vitéz embereknek holló gyomra volt ko-
porsója, annál inkább fenmaradt a nevek. Coelo tegitur qui non habet
urnam, et undique and Superos tantundem est via.
Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,
Tisztességes legyen csak órám utolsó.
Akár farkas, akár emészszen meg holló,
Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.
Tisztességes legyen csak órám utolsó.
Akár farkas, akár emészszen meg holló,
Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.
Nem mondhatni egy országot boldogtalannak, az ki sok időkön által
és sokáig hervadhatatlanul állott virágjában, és már alább kezdett
szállani, mert ez a vége az világi dolgoknak; és nem mondhatjuk
boldogtalanságnak azt, hogy ennek ez világi törvénynek alája vettetett,
holott minden más is ugy vagyon: hanem boldogtalannak mondhatjuk
azt az embert, a ki a maga országának leszállásában és esetiben szület-
tetik és nem virágjában. Azért ehez is szerencse kell.
és sokáig hervadhatatlanul állott virágjában, és már alább kezdett
szállani, mert ez a vége az világi dolgoknak; és nem mondhatjuk
boldogtalanságnak azt, hogy ennek ez világi törvénynek alája vettetett,
holott minden más is ugy vagyon: hanem boldogtalannak mondhatjuk
azt az embert, a ki a maga országának leszállásában és esetiben szület-
tetik és nem virágjában. Azért ehez is szerencse kell.
