Gumós burgonya.
Gumós burgonya.
Solanum tuberosum L. – (Burgonya csucsor, gumós ebszőlő, bandurka, bibiricskó, bolyóka, burgonya, földialma, földimogyoró, grulya, kartifli, kolompér, krumpér, krumpli, kutya- vagy svábtök, kukujó, péra, pirkó, pityere, pityóka, tojórépa. – Term. r.: Ebszőlőfélék. Solanaceae.) – Évelő. 40–150. Az egész növény aprón szőrös. Levelei egyenetlenül, vagyis félbe szárnyasak, 7–11 levélkével. Virágai hosszú kocsány végén bogernyős kunkorokban. Pártája még egyszer akkora, mint a csésze, 5-hasábú, rózsaszínű, fehér, sárga vagy halavány violaszínű. (E szín a gumók színével nagyobbára egyezik). Nagy bogyói gömbölyűek, zöldek. Földbeli taraczkjai keményítő tartalmú, húsos gumókat fejlesztenek; ezért számos fajtában mindenütt termesztik. Nevezetes fajtái a rózsa, hópehely, sárga Jakab, szepesi bujók stb. … 5–7.
Hazája Dél-Amerika; Chilében és Boliviában ma is vadon terem. Keményítőt, szeszt is gyártanak belőle; takarmánynak is használják. Szára, levele, különösen bogyója, solanintartalmánál fogva, mérges.
Cserepekbe is ültetik a tojás csucsor-t (S. Melongena L.), melynek nagy fehér, avagy lilaszínű bogyói tojásszerűek. Nagy lilaszinű termésű fajtáját főzelékül, vagy húshoz mellékételül eszik és kertekben termesztik.
Fontos konyhakerti növényünk még ezek rokonságából a paradicsom-alma, Solanum Lycopersicum L., (paradicsom-alma ebszőlő, szerelem-alma). – Egyéves. 60–120. Az egész növény mirigyszőrös. Levélkéi mélyen bevágva durván fűrészesek. Pártája sárga, csaknem tövig 5–6 s több felé metszett; akkora, mint a csésze. Gumója nincs. Bogyója gömbölyű, tojásalakú vagy lapított és karéjos, piros vagy sárga; főve ehető, de külföldön nyersen is eszik. Hazája Amerika. 5–10.
Más hazai fajok: S. alatum Mnch. – villosum L.
