Piros ebszőlő.
Piros ebszőlő.
Solanum Dulcamara L. – (Keserédes csucsor, zolna, felfutó-, erdei-, vad-, vizi- vagy veres ebszőlő vagy szőlő, juszalag, kalina vagy kalyinka, mellfű, temondádfű. – Természetes rendszer: Ebszőlőfélék. Solanaceae.) – 12. t. 4. k. Évelő. Cserje. 0·3–2 m. Szára cserjés, lecsepült vagy más növényre kapaszkodó. Levelei nyelesek, hosszúkás vagy szíves tojásdadok; épszélűek és kihegyezettek. Virága a levelekkel szemben ágas kunkorvirágzatokban. Pártája lilaszínű, ritkán fehér, mélyen metszett; karéjai 6–8 mm. hosszúak, tövükön 2 zöld, fehér szegélyű ponttal. Aranyszín-sárga portokjai kúposan kiállók. Bogyója hosszúkás, miniumszin-veres. Terem árkok mentén, nyirkos cserjésekben, főleg füzesekben az egész országban. 5–8.
Bogyója nem mérges, egyéb részeiben van az előbb keserű, aztán édeskés ízű mérges dulcamarin.
