Három-szinű ibolya.
Három-szinű ibolya.
Viola tricolor L. – (Árvácska, császárszakáll, papszakáll, császárvirág, Isten szakálla, macskaszem, Szt. Háromság virága, pápaszem. – Term. r.: Ibolyafélék. Violaceae.) – 14. t. 3. k. Egyéves. Áttelelő egyéves. havasi alakjai Évelő. 4–40 cm. Van leveles fűnemű szára; levelei hosszúkás tojásalakúak, tompán fűrészesek. Pálhák szárnyasan hasogatottak. Virága a levelek hónaljában van; sarkantyúja lapított, körülbelül akkora mint a csésze sallangjai s kétszer akkora mint a legörbült széles függelékek; szirmai végre rónán kiterülők; a 3 alsó, tövén szakállas, bibe gömbölyű, belül üres. Szép és kedves virág, melyet tömérdek szinváltozatban mindenütt termesztenek. 4–9.
Vadon is terem és rendszertani szempontból több kevesebb értékű tömérdek fajtája, illetőleg fajváltozata van. Megemlítjük a következőket:
Viola arvensis Murr. Egyéves. Sziromlevelei rövidebbek vagy legfeljebb akkorák mint a csésze fogai; halványsárga. Terem mezőkön, vetés között csaknem az egész országban.
V. saxatilis Schm. Évelő. Sziromlevelei hosszabbak mint a csésze sallangjai; élénksárgák, a sarkantyús szirom telt-sárga. Mészkőhegyeken, hazánk északi és keleti részében.
V. banatica Kit. (Fecskevirág.) Egyéves. Legalsó levelei szíves vállúak, tojásdadok. Szirmai nem hoszszabbak mint a csésze sallangjai; felső szirmai rendesen lilaszinűek. Terem hazánk déli részének hegyvidékén.
V. declinata W. et K. Évelő. Indákat hajt; lilaszin virágú, keskenylevelű havasi alak. Terem hazánk keleti havasain. Ennek sokkal szélesebb levelű igen szép alakja a V. dacica Borb. Terem ugyanott.
Más honi fajok: V. alba Bess., – alpina L., – ambigua W. et K., – arenaria DC., – austriaca A. et J. Kern., – bihariensis Simk., – Burnati Greml., – collina Bess,, – elatior Fr., – foliosa Čelak., – hirta L., – Joói Jka., – lutea Huds mirabilis L., – Medlingensis Wiesb., – palustris L., pumila Chaix., – Riviniana Rchb., – Ruppii All. (stagnina Kit.), – sepincola Jord., – subodorata Borb., – sylvestris Lam.
A tömérdek keverékfaj közül megemlítjük: V. adulterina Godr. (alba × hirta), – Diószegiana Borb. (ambigua × collina), – Haynaldi Wiesb. (ambigua × austriaca), – interiecta Borb. (collina × hirta), – Kerneri Wiesb. (austriaca × hirta), – Merkensteinensis Wiesb. (collina × odorata), – permixta Jord. (hirta × odorata), – pluricaulis Borb. (alba × odorata), – revoluta Heuff. (ambigua × hirta), – Wiesbaurii Sabr. (alba × collina).
