Lúcz fenyő.
Lúcz fenyő.
Picea excelsa (Poir) Lk. – (Bálvány fenyő, bemagos-, vagy magos jegenye, ezüst, fehér, nemes, tiszafa-jegenye, fürtös, keresztes, kosztos, szurkos fenyő; keresztes jegenyefenyő, vörös fenyő. – Pinus Abies L., Abies Picea Mill., Abies excelsa Poir, Picea vulgaris Lk. – Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) – 58. t. 2. k. Fa. 50–60 m. Koronája kúpalakú; kérge vöröses szürke; az alsó ágak galyai rendesen lefüggők. Tűi rövidek, csaknem négyélűek, fényes zöldek, magánosak és köröskörül vannak elhelyezve az ágon. Toboza hengeres, 12–15 cm. hosszú, lecsüngő; érés után lehull a fáról. Tobozpikkelyei barnák, bőrneműek, odasimulók, végre lazán elállók és egyenletesen laposak, hegyük felé kevéssé keskenyedők. Magja őszszel érik, de csak a következő tavaszszal hull ki a tobozból. Ez a leggyakoribb fenyőnk. Minden magasabb hegyvidékünkön erdőt alkot és 2000 méter magasságra is felmegy. 5–6.
Kitünő épületfát szolgáltat. Papiros- és cellulose-gyártásra is használják.
