Vörös fenyő.
Vörös fenyő.
Larix decidua Mill. – (Európai czédrusfenyő, koriandrom, manna, német ostor, pacsirta, picsirke, rozmaring, varjú-fenyő, nyári zöld-, rozmaringfenyő, terpentin- v. vörösfa. – Pinus Larix L., Larix communis Lk., Larix europaea DC. – Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae – Fa. 30–35 m. Koronája kúpalakú; főágai elállók, mellékágai csüngenek. Kérge vaskos és repedezett. Levelei csomókban fejlődnek (10–20) apró ágacskákon; fűneműek, élénk zöldek; őszszel lehullók. Tojásalakú tobozai aprók, fölfelé állók; tobozpikkelyei vékonyak. Terem erdőkben, szórványosan a Kárpátokban. 4–5.
Vöröses fája igen értékes, kivált vizi építkezésekben nagyon ellenálló. A velenczei terpentint szolgáltatja.
Vörös fenyő.
