A honfoglalás

Teljes szövegű keresés

A honfoglalás
A magyar törzsek 895 táján kezdték meg az ország elfoglalását. Először az Alföldet és Erdélyt szállták meg, 900-ra pedig birtokba vették a Kárpát-medence Dunától keletre eső felét. Nem ütköztek számottevő ellenállásba, de ezt valószínűleg már előre tudták, hiszen nem először jártak ezen a vidéken. A Kárpát-medence döntő része a frank és a bolgár birodalom határvidékének számított. A Dunántúlt Zalavár központtal frank vazallus szláv fejedelmek irányították. A frankok a Dunáig tartották saját földjüknek Pannóniát, ettől keletre már a bolgár birodalom határai kezdődtek. A Dunától északra a morvák voltak az urak. Az északi szláv nép éppen a magyar honfoglalás előtt alapított államot Szvatopluk vezetésével.
Egyes vélemények szerint a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencében késői avarokat, valójában magyar etnikumú népességet találtak. A "kettős honfoglalás" elmélete azzal érvel, hogy a 670 körüli onogur népvándorlás alatt érkezett a Kárpát-medencébe a magyarok első hulláma. A 10. században pedig nem történt más, mint az Alföldön élő kései avarok összeolvadtak az újólag beérkező magyar népességgel.
A helynévkutatás segítségével halvány képet kaphatunk a honfoglaló magyarság letelepedéséről. Árpád szállásterülete a Duna két partján volt, s talán ő felügyelte a bihari és a nyitrai részeket is. A gyula Erdélyt, a harka (bíró) feltehetőleg a Dunántúl nyugati részét kapta. Úgy tűnik, a letelepült törzsek a folyók mellett alakították ki szállásterületeiket.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages