A pasa és segítői
A pasa és segítői
Az elfoglalt területeket az oszmánok az alapvető katonai céloknak megfelelően szervezték meg. A meghódított országrészt nagyobb közigazgatási egységekre, ún. vilájetekre osztották. Az 1541-ben felállított budai vilájetet 1552-ben követte a temesvári, 1594-ben a rövid életű győri (1598-ig), 1596-ban az egri, 1600-ban a kanizsai, 1660-ban a váradi és 1663-ban az érsekújvári. A vilájetek élén a beglerbégek állottak, akik tartományaik legfőbb katonai és polgári vezetői voltak, s mint nevük is elárulja (beglerbég = bégek bégje), ők parancsoltak a kormányzóságuk alá tartozó kisebb közigazgatási egységek, a szandzsákok vezetőinek, a szandzsákbégeknek is. Valamennyi között a budai beglerbég, vagy ismertebb nevén, a budai pasa volt a legrangosabb. A pénzügyeket a defterdárok intézték, az iszlám jog előírásainak betartásáról pedig a törökök bírái, a kádik gondoskodtak, akik szükség esetén a legrangosabb itteni muszlim jogtudóstól, a budai müftitől kérhettek írásbeli jogi véleményt, ún. fetvát. A szigorúan vett bírói funkciókon kívül a kádik látták el a közjegyzői feladatokat, előttük kötötték a szerződéseket és végrendeleteket, előttük házasodtak és váltak az alattvalók. Mindezek mellett részt vettek az adóztatásban, a hadsereg mozgósításában és ellátásában. Ellenőrizték a céheket, a piacokat, az árakat, ügyeltek az áruk minőségére és a boltok tisztaságára. E szerteágazó hatáskör elvben lehetővé tette volna, hogy beleszóljanak a hódoltsági magyarok mindennapi életébe. A félszázra becsült kádi és kádihelyettes zöme azonban a magyar településektől távol, a török katonai centrumokban dolgozott. A távolság és elszigeteltségük így rendre megakadályozta őket abban, hogy a helyi önkormányzatok működését érdemben befolyásolják.
A budai pasa Habsburg követet fogad
