Az oszmán hódítás
Az oszmán hódítás
A mohácsi csata után a felbomlóban lévő magyar állam előbb két, majd 1541-ben három részre darabolódott. A Magyar Királyság – Habsburg uralkodók alatt – a hajdani országterület északi részeire húzódott vissza, a középső részeket az oszmánok csatolták birodalmukhoz, a keleti területekből pedig az Erdélyi Fejedelemség született meg.
Török miniatúra. I. Szulejmán (1520-1566) 1566-ban a Nándorfehérvárhoz közeli Zimony mezején fogadja János Zsigmond hódolatát
A 16. század elején a másfél millió négyzetkilométer kiterjedésű Oszmán Birodalomban 12-13 millió lélek lakott, tehát a birodalom területe ötször, lakossága négyszer haladta meg a középkor végi Magyarország 300 ezer négyzetkilométernyi területét és 3-3,5 milliónyira tehető népességét. A század végére a birodalom 2,25-2,5 millió négyzetkilométerre növekedett. Területein az óvatosabb becslések szerint mintegy 22-26 millióan éltek, de optimistább vélemények 30-35 millióra taksálják a birodalom alattvalóinak számát. Mohácsnál tehát egy több kontinens gazdasági erőforrásaira támaszkodó világbirodalom túlerőben lévő hadserege győzedelmeskedett a belső viszályok által megtépázott magyar állam katonái felett.
Az ország három részre szakad
Szertefoszlott illúziók
Az Erdélyi Fejedelemség születése
A századvég hosszú háborúja
A perzsa-török háború és a Bocskai-felkelés
