A perzsa-török háború és a Bocskai-felkelés
A perzsa-török háború és a Bocskai-felkelés
1603 végén a kiújult perzsa-török háború miatt döntő fordulat állott be a magyarországi fronton. I. Abbasz perzsa sah (1587-1629) visszafoglalta Tebrizt, majd a következő esztendőben Revánt, Sirvánt és Karszot. Az oszmánok kénytelenek voltak jelentős erőket átcsoportosítani a Magyarországtól több mint háromezer kilométerre lévő keleti frontra, ami csak azért nem járt számukra katasztrofális következményekkel az itteni hadszíntéren, mert a szövetségeseknek ekkorra már le kellett mondaniuk a belháborútól megtépázott Erdély támogatásáról, s mert időközben megbomlott a magyar rendek és Bécs törékeny érdekszövetsége is, s kitört a Habsburg seregek erejét megosztó Bocskai-felkelés.
A Habsburgok ugyanis ún. fiskális perekkel akartak segíteni a háborúban kimerült államkincstáron, s több magyar főúr ellen is felségsértési pert indítottak, hogy birtokaikat elkobozhassák. Tovább mérgesítette a helyzetet az udvar ellenreformációs törekvése, s az 1604. évi országgyűlés végzéseihez utólagosan betoldott 22. cikkely, amely megerősítette a korábban hozott protestánsellenes törvényeket, s megtiltotta, hogy a jövőben a diétán vallási kérdéseket tárgyaljanak. Az elégületlenség 1604-ben Kelet-Magyarországon Habsburg-ellenes fegyveres felkeléssé fejlődött, amelynek élére Bocskai István – korábban Habsburg-párti főúr – állott. Bocskai néhány hét alatt elfoglalta a Váradtól Kassáig terjedő országrészt, s katonái hamarosan már az osztrák örökös tartományokat pusztították. A gyors sikerek meghozták politikai eredményeiket; elsőbb az erdélyi, majd a magyar rendek választották fejedelmükké (1605), a szultán pedig királyi koronát küldött Bocskainak, amivel azonban ő nem koronáztatta meg magát. Célja csupán a vallásszabadság és Erdély önállóságának biztosítása volt mindaddig, amíg a törökök az ország középső részét birtokolják. Ezeket szavatolta az 1606-ban megkötött bécsi béke.
Bocskai közvetítésével novemberben a Duna és a Zsitva folyók között lévő táborban I. Ahmed szultán (1603-1617) és Rudolf király (1576-1608) megbízottai 20 évre békét kötöttek. Bár a két béke egyes pontjai felett a felek még évekig vitatkoztak, azok mégis hosszú évtizedekre rendezték a szerződő felek viszonyait.
Török vezíri díszsátor belseje
A mohácsi emlékpark
A. G.
