Szórakozás, életmód
Szórakozás, életmód
A közvélemény és a közízlés alakításában komoly szerepe volt a színháznak, s a századelőtől a mozgóképnek. A színházban mindenki megtalálta a neki tetsző darabot a népszínműtől a romantikus deklamációkon keresztül a sok esetben komoly társadalomkritikát megfogalmazó vígjátékig (Csiky Gergely). A századfordulón már több mint ezerre rúgó magyar nyelvű folyóirat és hírlap közvetítette a nagyvilág és az ország híreit. A sok esetben szenzációhajhász lapokból az olvasó egyszerre tájékozódhatott a parlamenti vitákról és a legújabb rendőri hírekről, szerelmi tragédiákról és fiatalságot, karcsúságot, kackiás bajuszt ígérő csodaszerekről, a vásárok időpontjáról és becsületbeli ügyekről.
Az általános hadkötelezettségnek köszönhetően az ország férfilakosságának tekintélyes része távoli vidékeket ismert meg, nyelvet tanult. Ez is a műveltségi szint emelkedését eredményezte, akárcsak a vándorló munkás életmód, vagy a középosztály körében oly divatos cseregyerek rendszer.
A gazdasági fejlődés és a kulturális igények emelkedése átalakította az ország külső képét is. A vasútvonalaknak köszönhetően lerövidültek a távolságok, s a nagyszámú utazó ellátása újabb és újabb intézményeket, vendéglőket és szállodákat hívott életre. A főváros kör- és sugárútjai ugyanúgy európai szintű közlekedést és életmódot jeleztek, mint a föld alatti és feletti villamos, vagy a lovas kocsik, konflisok és hintók mellett megjelenő autók. Az utakat övező bérpalotákban meglehetősen drága, de korszerű lakások várták a bérlőket. A mellékutcákban már jóval elszomorítóbb volt a kép: uzsorás háztulajdonosok, nyomorgó albérlők, ágyrajárók. A föld feletti változásokat a föld alattiak is követték; ekkor épült ki Budapest csatornarendszere, aminek aztán alapvető fontosságú szerepe volt a járványveszély megfékezésében. A nagyvárosi egészségügyi helyzet javítását segítették elő az olyan intézkedések, mint a szemétszállítás megszervezése vagy a korszerű kórházi rendszer kiépítése.
Virágzó gazdaság, művelődési és szórakozási lehetőségek, európai szintű oktatási és tudományos rendszer; a legutóbbi párizsi divat szerint öltözött hölgyek a Váci utcában, gyors közlekedési lehetőségek az országon belül és kívül – csoda-e, ha az 1914-1918-as világégés után az azt megelőző évtizedek a "boldog békeidők" elnevezést kapták?
H. R.
