Bukás és demokrácia
Bukás és demokrácia
1985 után történelmi jelentőségű változás zajlott le a Szovjetunióban, amely végeredményben a monolit politikai rendszer összeomlásához vezetett és lehetővé tette a kelet-európai országok függetlenségének helyreállítását is. Ezzel egy időben Magyarországon gazdasági, politikai és társadalmi válság következett be, amelyet a régi rendszer már nem tudott kezelni. A meginduló társadalmi-politikai pluralizálódás, a pártállam összeomlása és az a tény, hogy Moszkva hajlandó volt elfogadni ezeket a változásokat, lehetővé tette a nemzeti függetlenség megvalósítását, valamint a többpártrendszerű parlamenti demokrácia bevezetését Magyarországon.
MDF-plakát
A FIDESZ plakátja
1985-ben történelmi jelentőségű esemény következett be a Szovjetunióban: Mihail Sz. Gorbacsov személyében olyan politikus került hatalomra Moszkvában, aki országa talpraállítása érdekében hajlandó volt a belső gazdasági és politikai átalakításra és a Nyugattal való kiegyezésre.
Meghirdette a peresztrojka és a glasznoszty programját. Az előbbi a gazdaság átformálását, az utóbbi a társadalmi nyitottság megvalósítását szolgálta. A peresztrojka kudarcba fulladt, de a nyitottság programja szembetűnő eredményeket hozott: a társadalom pluralizálódását, szabadabb, kritikus sajtót.
Gorbacsov jelentős engedményeket tett a fegyverzetcsökkentés terén, lényegesen megváltoztatta a Szovjetunió viszonyát az Egyesült Államokhoz. Felismerte, hogy a kelet-európai védelmi gyűrű már nem szolgálja a szovjet biztonsági érdekeket, és gazdasági szempontból sem indokolt a fenntartása. Nem gördített tehát akadályt a Lengyelországban és Magyarországon kezdődő, majd a keleti tábor több országára is átterjedő társadalmi-politikai átalakulás elé. Sőt ha fájdalmasan is, de fejet hajtott a balti államok függetlensége, majd a 70 éves szovjet birodalom zajos széthullása előtt is.
Egyetlen szuperhatalom maradt porondon: az Egyesült Államok, amely olyan fegyverkezési (és ezen keresztül technikai) versenyre kényszerítette a Szovjetuniót, amellyel az hatalmas gazdasági erőfeszítések árán sem bírt lépést tartani. Az amerikai politika, amely a 80-as évek elején ismét a szembenállásra, a kommunista rendszerek felszámolására helyezte a hangsúlyt, jelentősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához.
Ám Kelet-Európa "elengedéséről" Gorbacsov és Reagan amerikai elnök nem kötött egyezményt. A kommunista tömb szétesése nem tárgyalások, hanem összetett politikai, gazdasági és társadalmi folyamatok eredménye volt. Ezek a folyamatok egyszerre jelentkeztek a Szovjetunión és a "szocialista" országokon belül, hatottak egymásra és ösztönözték egymást. Így pl. sokat jelentett, hogy Gorbacsov támogatta a magyar reformokat, amelyek ugyanakkor bizonyos fokig modellként szolgáltak a Kreml reformerei számára.
A gazdasági reform bukása
A politika pluralizálódása
Az MSZMP összeomlása
Út a demokráciához
A demokratikus választások
TEMETÉS
