Két világháború között

Teljes szövegű keresés

Két világháború között
Magyarország külpolitikája és gazdasága Trianon után erőteljesen függött a nemzetközi viszonyoktól. Az ország első számú feladata a belpolitikai konszolidáció, valamint a gazdaság alkalmazkodása volt az új helyzethez. Legalább ilyen lényeges tennivalónak bizonyult a külpolitikai elszigeteltség feloldása.

A trianoni palota, ahol aláírták a magyar békeszerződést 1920. június 4-én

Uzsonna a kenderesi kastély teraszán
Az I. világháborút lezáró párizsi békerendszer újrarajzolta Európa térképét. Az Osztrák-Magyar Monarchia és az orosz birodalom romjain új, független államok születtek. Németország jelentős területeket vesztett Franciaország és az újjászületett Lengyelország javára.
Wilson amerikai elnök elképzelése alapján kísérlet történt a nemzetközi harmónia biztosítására. Népszövetség néven nemzetközi szervezetet állítottak föl, amely a kollektív biztonság elve alapján volt hivatott a békét fenntartani. Ehhez azonban hiányzott a tagországok közös akarata.
Az elhibázott párizsi békediktátumok olyan mélyen megosztották Európa országait, hogy a hosszú távú együttműködés szinte lehetetlenné vált.
Az Egyesült Államok belpolitikai okok miatt nem akart részt venni Európa belső ügyeinek intézésében. Nagy-Britannia – miután jórészt negatív szerepet vállalt Európa átrendezésében – hagyományaihoz híven csak azon őrködött, hogy a kontinens egyik hatalma se kerülhessen túlsúlyba. Sikertelenül. Franciaország kívánt a legtöbb nyereséget húzni a győzelemből: a kontinens vezető hatalma akart lenni. Ehhez meg kellett fosztania Németországot területének egy részétől – és legalábbis időlegesen -, gazdasági erejétől és katonaságától. Olyan súlyosak voltak a békefeltételek, hogy Berlin hosszabb távon az európai status quo megsemmisítésében volt érdekelt. Nem fogadta el az új rendet Szovjet-Oroszország sem. Európa kiközösített kolosszusa így Németország potenciális szövetségese lett, amennyiben kölcsönösen támogathatták egymás területi igényeit. A későbbi Szovjetunió társadalmi berendezkedése azonban kellő távolságtartásra késztette a berlini hadvezetést. Csalódott volt Olaszország is: úgy érezte, hogy a győzelem gyümölcseiből nem részesült kellő mértékben. Ugyanis az árulásért megígért területeknek csak egy kis részét kaphatta meg.
A szétvert Monarchia utódállamai közül Magyarország kivételével mindegyik az európai status quo fenntartásában volt érdekelt.
A húszas évek végéig mégis úgy tűnt, hogy sikerül megvalósítani az európai együttműködést. Javultak a francia-német kapcsolatok. Kelet-Közép-Európában és a Balkánon csend honolt. 1929-ben azonban világméretű gazdasági válság kezdődött. Összeomlott a gazdasági kapcsolatok nemzetközi rendszere. Az összeomlás elmélyítette a nemzetgazdaságok csődjét, amely a kontinensen Németországot érintette a legsúlyosabban.
A világméretű depresszió szertefoszlatta a nemzetközi harmónia álmát. Az együttműködést a szembenállás váltotta fel a gazdaságban és a politikában egyaránt.
1933-ban Németországban hatalomra került Hitler Adolf. Hitler egy percig sem hagyott kételyt afelől, hogy nem tekinti véglegesnek a Párizsban megálmodott Európát. A 30-as évek végére a német nép vezére szövetségesre lelt Mussolini Olaszországában és a Távol-Keleten Japánban. A rövidlátó politikusok által vezetett és a fegyverzetcsökkentés által meggyengített Anglia és Franciaország képtelen volt szembeszállni Berlin törekvéseivel. 1938 végére a Versailles-ban megrajzolt Európa összeomlott.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem