Külpolitikai kiútkeresés
Külpolitikai kiútkeresés
Budapestnek egy történelmi pillanat erejéig esélye volt arra, hogy a térség vezető országa legyen. A nagyhatalmi aspirációkkal fellépő Franciaország először Magyarország köré akarta csoportosítani a térség országait, de erről rövidesen letett. Hatalmi törekvéseit a kisantant országok támogatásával akarta megvalósítani. A kisantant Csehszlovákia kezdeményezésére alakult meg. Kétoldalú szerződésekből álló, Magyarország ellen létrejött szövetségi rendszer volt. Prágának Bukarest és Belgrád részvételét sikerült elérnie. Bár formálisan nem vett részt benne, a kisantantot támogatta Ausztria is. Bécs a magyar területi revizionizmus mellett a Habsburg-restaurációtól is tartott. Amikor erre kísérlet történt 1921-ben, az osztrákok Benes mellé álltak, és követelték a Habsburgok végleges trónfosztását. Ez a nemzetközi nyomás hatására megtörtént.
Horthy kormányzósága megkérdőjelezhetetlenné vált.
A nemzetközi elszigeteltségen egyedül Anglia korlátozott támogatása enyhített. A 20-as években több kísérlet történt az ellenséges gyűrű szétfeszítésére. Csehszlovákiával, Jugoszláviával, a Szovjetunióval, majd Romániával folytak tárgyalások. A kisantant országok azonban hajlíthatatlanul ragaszkodtak a status quóhoz: a legkisebb területi vagy nemzetiségpolitikai engedménytől is ódzkodtak. A Szovjetunióval pedig az ideológiai nézetkülönbség gátolta meg az együttműködést.
