Luxemburgi Zsigmond
Luxemburgi Zsigmond
Luxemburgi Zsigmond a bárói ellenállás leverése után Magyarországot biztos hátországgá alakította külpolitikai céljának elérésére. Apja, IV. Károly német-római császár (1316-1378) példáját követve, ő is a legmagasabb birodalmi méltóság megszerzését tartotta elsődleges céljának. A konstanzi zsinat összehívásával a korszak legjelentősebb politikai gyűlését sikerült megszerveznie.
A konstanzi zsinat
Hiába remélte I. (Nagy) Lajos, hogy Mária gond nélkül átveheti a hatalmat, s Magyarország mellett Lengyelországot is kormányozni fogja. A lengyel országnagyok ahhoz ragaszkodtak, hogy Mária országukban éljen, s ezért a magyar udvar Hedviget küldte Krakkóba, akit 1384-ben királynővé koronáztak. Házasságát két év múlva felbontották, s hozzáadták a litván nagyfejedelemhez, Jagellóhoz, aki a keresztségben az Ulászló nevet kapta. A Jagelló-ház megalapítójaként II. Ulászló (1351 k.-1434) néven lengyel király lett.
