A hatalom megszerzése
A hatalom megszerzése
Hunyadi Mátyás semmilyen kormányzati gyakorlattal nem rendelkezett. Fiatal kora ellenére, hiszen 15 éves lehetett, mégis tapasztalt politikusokat megszégyenítő gyorsasággal nézett szembe a nem éppen könnyű helyzettel. A pápa a török elleni harc folytatását, Podjebrád György saját hatalmának támogatását, IV. Kázmér lengyel király és III. Frigyes német-római császár a magyar trón átadását akarta. Természetesen a király és környezete nem tudták erőiket csak egyetlen problémára összpontosítani. Voltak, akik a pénzügyekkel, mások pedig a hadműveletekkel foglalkoztak. A döntő szót Mátyás mondhatta ki, de közvetlen környezetének hatása, itt elsősorban Vitéz Jánosra kell utalnunk, semmiképpen sem becsülhető le.
Elsőnek családja régi ellenlábasától, Garai László nádortól vált meg. Az ország második legnagyobb közjogi méltóságát leváltatta, s helyébe megbízható emberét, Guti Ország Mihályt nevezte ki. Hamarosan megkezdődött Szilágyi Mihály hatalomból történő kiszorítása is. Koronázása után Mátyás megerősítette nagybátyja kormányzói kinevezését, de már látszott, hogy nem sokáig fogja eltűrni a rokoni gyámolítást. A katonaember nyers modora nyilván nem illett bele az új politikába, amelyben bizony nem mindig volt szükség az egyenes beszédre. Szilágyi többször fellázadt az új uralkodó ellen, aki a nyílt szakítás elkerülése miatt inkább a déli végek védelmére küldte a királyi rokont, aki 1460-ban már itt esik török fogságba. II. Mehmed szultán nem felejtette el neki a nándorfehérvári kudarcot, ahol a vár parancsnokaként hősiesen állt ellen a török rohamoknak. Néhány hónap múlva kivégeztette az egykori kormányzót.
Garai László leváltásának hírére Mátyás ellenlábasai III. Frigyessel kezdtek tárgyalásokat. A helyzetet az tette súlyossá, hogy a császár kezén volt az ország szuverenitását jelképező Szent Korona. A pártütők Újlaki Miklós németújvári várában 1459. február 17-én magyar királlyá választották a császárt, de a koronázásra nem került sor. A furcsa megoldást a pápai diplomácia nem nézte jó szemmel, hiszen II. Pius (1405-1464) azért küldte hűséges emberét, Juan Carvajal bíborost pápai követként Magyarországra, hogy Mátyás megválasztását támogassa. Az egyesült osztrák és magyar seregek kezdetben sikereket értek el Mátyás katonáival szemben, de április végére megfordult a szerencse. Mivel III. Frigyes anyagilag már nem tudta tovább a hadjáratot támogatni, s április elején Garai László is meghalt, a Mátyás-ellenes liga vezető és támogató nélkül maradt.
Mátyás király aranypecsétje
Nem kevés fejtörést okozott a királyi hatalomnak Giskra János cseh zsoldosvezér. A kiváló katona, Albert király özvegyének, Erzsébet királynénak a megbízásából Észak-Magyarország várait és fontosabb városait tartotta ellenőrzése alatt, s már Hunyadi János is sikertelenül próbálta kiverni az országból. Mátyásnak viszont kedvezett a szerencse. 1462-re fokozatosan visszafoglalta Giskra várait, s mivel a zsoldosvezér III. Frigyes támogatását is elvesztette, jobbnak látta behódolni a magyar királynak.
A Giskrával történt megegyezéssel Mátyás végleg megszilárdította hatalmát. Már csak egy dolog hiányzott: a koronázás.
