A törzsfők leverése
A törzsfők leverése
Vajk, akit megkeresztelése óta neveztek csak Istvánnak, 997-ben mint fejedelem legyőzte Koppányt, a somogyi területek urát, aki az idősebb jogán magának követelte a fejedelemség vezetését. (Koppány minden bizonnyal szintén Árpád-házi herceg lehetett.) Koppány holttestét négy darabba vágatta, és Győr, Székesfehérvár és Veszprém kapujára szögeztette. A negyedik darabot Erdélybe küldte a gyulának, ezzel is demonstrálva hatalmát. Miután sikerrel verte le a lázadást, megtette az első lépéseket a keresztény királyság kialakításához. Koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától (945 k.-1003), s ezzel koronázták meg 1001 újévének napján. A koronázás után leverte a még ellenálló urakat, s egyszer s mindenkorra megszüntette a törzsi különállást. 1003-ban az Erdélyben uralkodó gyulát, majd öt év múlva (más vélemények szerint 1028-ban) a Maros-vidék vezetőjét, Ajtonyt kényszerítette behódolásra.
