Külhoni rekordok
Külhoni rekordok
A La Manche csatorna fölött az első sikeres repülésre 1785. január 7-én került sor, s a kísérlet részben ugyanannak a Blanchard-nak a nevéhez fűződik, aki 1793 januárjában Philadelphiában is bemutatja, hogyan lehet biztonságosan közlekedni léggömbbel. Közben folynak az ejtőernyőskísérletek is, amelyek során talán Verancsics tervét is figyelembe veszik, s a világ első sikeres ejtőernyős ugrásának dátuma: 1797. október 22., a helyszín: Párizs.
Mint minden szép találmányt, ezt is azonnal befeketítik a hadászati fegyverek kidolgozói, s javaslatukra Napóleon úgy döntött, hogy 1798 novemberének végén az abukiri csatában léggömböket is bevet. Az akció sikertelen lett, a harci léggömbök elpusztultak, s hosszú ideig nem sokat hallani új léggömbbemutatókról.
A meteorológusok úgy 1803 táján kezdik e szerkezetet alkalmazni, s jelennek is meg róla cikkek a szaklapokban. Mint említettük, 1716-ban már terveztetett siklórepülőgép, majd egy újabb, modernebb is 1804-ben. 1821-ben egy világítógázzal töltött ballonnal mutatnak be kísérletet, de forradalmian új szerkezetekről még mindig nincs hír. Sok a sikeres kísérlet, és ugyanannyi a sikertelen. 1836-ban elkészül egy óriásléggömb is, de úgy tűnik, hogy az időközben megindult gőzvasút és gőzhajó forradalmával a léghajó egyelőre nem kelhet versenyre. Aztán 1842-ben egy olyan léghajómodellt mutatnak be, amelyet gőzgép hajt, s egy olyan helikoptermodellt, amely gőzsugárhajtással működik.
Henson már motoros repülőgépről ábrándozik, s talán ez az elképzelés az 1843-as év slágere, legalábbis az újságok hasábjain, hiszen gépek még mindig nem repülnek. 1848-ban azonban egy gőzgéphajtású repülőmodell a levegőbe emelkedik, s 1849 októberében szabad ballonnal kelnek át az Alpok fölött, majd a következő évben egy légcsavarhajtású léggömböt is megcsodálhatnak az érdeklődők, s 1852-ben egy Green nevű úr azzal büszkélkedik, hogy ötszázszor szállt fel léggömbjével, de ez még mindig nem az igazi. Az emberek nagyobb szenzációra vágynak.
És egyszer csak megjelenik a gőzhajtású, kormányozható léghajó. Ez a repülés újabb, de egyelőre csak szerény forradalmát idézi elő, hiszen még az 1867-es párizsi világkiállítás egyik slágere is csak a levegőbe emelkedő, kötött ballon volt. Az első gázmotoros léghajó 1872-ben próbáltatik ki, majd az ezt követő években már villanymotoros léghajókkal is kísérleteznek, 1886-ban pedig 24 órát töltenek a levegőben ballonnal.
A siklórepülés igazi forradalma a 90-es évek első felére tehető, s Otto Lilienthal nevéhez fűződik. Sajnos egyik kísérleténél szerencsétlenül járt, s ezzel ez a fajta próbálkozás néhány évre megszakadt, hiszen a Wright testvérek siklórepülés-kísérletei csak 1900 táján kezdődnek. Időközben elkészül a teljes egészében fémvázból szerelt léghajó, amelyet Schwarz Dávid konstruált és próbált ki négy alkalommal, de e kísérletek teljes egészében nem győzték meg a szakmai közönséget. Végül is a léghajó modern korszaka Zeppelin nevéhez és az 1900. július 2-i, első felszállásához kötődik. A már modern szerkezetű léghajóval egy kalandvágyó francia 1901-ben arra is vállalkozott, hogy megkerüli az Eiffel-tornyot, de egyszer csak megérkezett a hír: a Wright testvérek olyan repülőgépet terveztek, amelyet motor hajt. Ennek dátuma: 1903. december 17.
Gépüket továbbfejlesztik, s 1908-ban az USA hadserege számára tartanak bemutatót. Azután jön Blériot, aki motoros repülőgépén átrepüli a La Manche csatornát, s még abban az évben bemutatót tart Budapesten is.
