A közhasznú villanyvilágítás
A közhasznú villanyvilágítás
Angliában az első utcai izzólámpák 1881. április 11-én kezdtek működni, s az első ottani nagy villamos erőművet az év október 1-jén helyezték üzembe, míg az első ugyanilyen jellegű amerikai erőmű 1882 szeptemberére készült el. Más városokban ekkor ívfényvilágítást alkalmaztak. Az egyik magyar város, Temesvár elhatározta, hogy csatlakozik az angolokhoz, s az egyik ottani cég vállalta, hogy 1884-re 300 darab egész éjjel világító, és 200 darab fél éjszakán át üzemelő villanylámpát szerelnek fel. Temesvár közvilágítása 1857-től kezdődően légszeszes gázvilágítás volt, de utcáin 1884. november 1-jén már villanyvilágítás működött. Az európai kontinensen ez volt az első olyan város, amelynek utcáin váltóáramú központi városi világítási rendszer által működtetett izzólámpák világítottak!
A magyar fővárosban 1777-ben indult meg a rendszeres közvilágítás, amelynek fényforrásai kezdetben a repceolajlámpák voltak, s ezeket váltották fel 1856-ban a gázlámpák, 1864-ben pedig a petróleumlámpák. Már 1873-ban alkalmaztak ívfényes díszkivilágítást, mégpedig a walesi herceg budapesti látogatásakor. Ganzék 1878-tól villannyal világították meg a gyáruk előtt futó utcát. A következő évben ívfénylámpákat szereltek fel a városligeti korcsolyapályán, majd egy szállodában és egy kávéházban. 1881-ben volt Munkácsy budapesti tárlata, s azt is villany világította meg. 1883-ban 200 ívfénylámpa szereltetik be a Nemzeti Színházba, s ez lett a világ harmadik villanyvilágítással felszerelt színháza. A terveket Zipernowsky készítette, s természetesen Ganzék voltak a kivitelezők. 1887-ben Budapest utcáin megjelennek az első villamoskocsik is.
A fővárosban a közüzemi áramszolgáltatás száz évvel ezelőtt, 1893-ban indult meg, s ekkor alakult meg a Budapesti Általános Villamossági Rt. és a Magyar Villamossági Rt. Az egyikük telepe a Visegrádi utcában volt, a másikuké a Váci úton. El kell azonban mondanunk, hogy még a millennium évében is két és fél ezer olajlámpa és mintegy tízezer gázlámpa működött Budapest utcáin, s csak a fővárosi lakások egyötödében volt villany, a többiben ha egyáltalán volt világítás, akkor az gázvilágítás volt.
A Vas megyei Ikervárott Gothard Jenő és testvére, Sándor a még a klasszikus nagyfeszültségű egyenáramú rendszer elvén alapuló villamos erőművet építtettek meg, majd javaslatukra került sor Szombathely váltakozó áramú villanyvilágítási rendszerének kiépítésére, s hasonló rendszer épült Mátészalkán, Nagykanizsán, Kaposvárott, Egerben és Pécsett, de hosszú időn keresztül Vas megye volt az ország legjobban villamosított megyéje, ami nem kis részben az ikervári erőműnek volt köszönhető.
