A nagy triász
A nagy triász
Az 1878-as évhez kötődnek Edison izzólámpa-szabadalmai is, bár híres szénszálas izzólámpa-szabadalmát csak a következő év novemberében nyújtja be, s ő az, aki a sok-sok korábbi próbálkozást végül is sikerre vitte.
Az elektrotechnika diadalútjának fontos állomása volt az 1881. augusztus 1-jén Párizsban megnyílt első nemzetközi elektrotechnikai kiállítás is. Az erősáramú elektrotechnika diadalát jelentette, hogy az év októberében Angliában megkezdi az áramszolgáltatást egy villanyerőmű, s azzal egy időben gyúlnak ki a fények a párizsi operaházban, majd később egy londoni színházban is. Az 1882-es év nagy találmánya, hogy a Budapesten is élt Tesla fölfedezte a forgó mágneses tér alapelvét, s hogy működni kezdett az első amerikai villamos erőmű. Berlinben akkortájt szerelik fel az első utcai ívfénylámpákat.
Ezekben az években kezdődnek meg az alapvető elektrotechnikai kutatások a budai Ganz-gyárban, ahol már 1878-ban egyenáramú dinamót szerkesztettek, s a gyár egyik részlegét ívfénylámpával szerelték fel, majd az alapítás utáni évben Szegeden, az árvízvédelmi munkálatoknál mindkét találmányt jól hasznosították. Ebben az időben kezdtek el foglalkozni váltóáramú generátorok tervezésével is, amelynek nem sok jövőt jósoltak, de végül is ez a kutatási irány hozta meg számukra a világhírt.
1882-ben lépett be a kutatók sorába Déri Miksa, a következő évben Bláthy Ottó Titusz, tíz évre rá pedig Kandó Kálmán. Valamennyien rendkívül tehetséges szakemberek voltak, s hogy őket meg lehetett nyerni e kutatásokra, az nem kis részben az ugyancsak rendkívüli képességekkel megáldott gyárigazgató, Mechwart András érdeme. Az öngerjesztésű váltakozó áramú generátorukat már az 1884-es torinói kiállításon be tudták mutatni, de valódi próbájára a következő évben megrendezett budapesti Országos Általános Kiállításon került sor, s bizony a generátornak nem kisebb feladata volt, mint hogy 1067 izzólámpát tápláljon egyszerre. A kutatók olyan generátort is szerkesztettek, amelyen a mágneskereket egyesítették a meghajtó gőzgép lendítőkerekével, s egy ilyen jellegű gépet helyeztek üzembe az 1884-ben megépült Keleti pályaudvaron is.
Más, fontos felismerések is születtek e laboratóriumban, így például az a Déri-féle felvonómotor, amelyet egy osztrák cég vásárolt meg és gyártott sorozatban. Ilyen volt az ún. Déri-motor is, amely egy kétféle rendszerű, egyfázisú, repulziós motor volt, s később ő alkotta meg a kompenzált egyenáramú gépet is.
Zipernowsky és Déri 1889-ben szabadalmaztatták a többfázisú áramelosztó rendszerrel kapcsolatos elgondolásaikat. A háromfázisú motorok és generátorok megalkotása és sorozatgyártásuk kifejlesztése ugyane műhelyhez és Kandó Kálmán nevéhez fűződik. A gyár 1884 és 1895 között a világ számos helyén épített villamos erőművet, s ezek száma elérte az 1500-at. Nemzetközi hírű eredményük volt, hogy 1898-ban ők építhették meg Tivoli erőművét, ahova négy darab háromfázisú generátort építettek be, s ezt követően több dalmáciai erőmű megépítésére is megbízást kaptak.
Őstranszformátorok
