A tüzesgép
A tüzesgép
1715-ben Hessenben a tartományi gróf kasseli kastélyának kertjében egy Angliában készült Savery-rendszerű gőzszivattyút állíttattak fel, amelynek ott még csak az volt a feladata, hogy vizet emeljen a kastély parkjában lévő szökőkúthoz. 1717-ben Pétervárott, 1722-ben ismét Kasselben, majd Bécsben épült hasonló berendezés. Egy Isaac Potter nevű úr volt a Szigetországban a "tűzgépek" legjobb specialistája, aki von Erlach báró meghívására 1721-ben a Monarchiában is járt. Azt kérték tőle, hogy a szökőkutakat üzemeltető berendezéseken túlmenően egyet ipari célra is alkalmazzon. A választás a Selmecbányától nem messze fekvő Újbányára esett. Potter gépe, a tüzesgép 1722-ben működni kezdett az új bányai Althandel-aknában, s üzemet is 1730-ig. Az volt a feladata, hogy az altáróban lévő bányavizet felemelje a mocsár szintjéig, s ez volt a kontinens első, ipari célra használt gőzgépe. A 18. század 30-as éveinek elején négy új gépet állítottak fel a magyarországi bányákban, s egy géppár 24 óra alatt majdnem 7 ezer hektoliter vizet emelt a felszínre, mintegy 100 méteres mélységből.
Jeles bányászati újító volt a térképterveiről is jól ismert Mikoviny Sámuel, aki a szélaknai tavak rendezése során sokat segített a bányászoknak, hiszen gátakat építtetett, amelyek segítségével 10 év alatt egy 16 tóból álló rendszert alakított ki, s azok összesen 7 millió köbméter vizet tudtak befogadni. E rendszert egy 65 km összhosszúságú, gondosan beszintezett árokkal fogta össze. A bányászat történészei megállapították, hogy ilyen kiterjedésű, a bányászat céljait segítő rendszert korábban a világon sehol nem valósítottak meg.
Hell Máté gyermekei közül József Károly neve volt a legismertebb a bányászok körében, aki 1749-ben a szélaknai Felső-Biber táróhoz tartozó Lipót-aknába épített be egy vízoszlopos szivattyút, amely szinte forradalmasította a bányászatot, s 1768-ban már 11 ilyen gép dolgozott Selmecbányán, s ezek egy része még száz évre rá is működött. Egy másik találmányát, a léggépet az Amália-aknába építette be, s ennek segítségével a vízemelést sűrített levegő előállításával oldotta meg. A jelenlegi olajbányászatban használt egyik géptípus ugyanezen az elven alapul.
Az ózdi vasgyár
G. I.
