Semsey, a mecénás
Semsey, a mecénás
Szabó és Peters szellemi követője lett Krenner József, a leíró ásványtan, s ezen belül is a kristálytan és kristályoptika neves szakembere, s az ő működése idején sikerült a Magyar Nemzeti Múzeumban összegyűlt ásványhagyatékokat valódi gyűjteménnyé fejleszteni, ehhez anyagi segítséget kapott a századvég nagy mecénásától, Semsey Andortól. Mindkettejük nevét ma ásvány őrzi, az egyikükre a krennerit, másikukra a semseyt és az andorit emlékeztet.
Semsey Kassán született 1833-ban, s 1866-ban fontos publikációja jelent meg a Magyar Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményéről. 11 évvel később Szilágysomlyó harmadrendű kövületeiről adott közre egy munkát. Ő vásárolta meg a Nemzeti Múzeum számára a Spindler-, Béranger- és Esterházy-féle kövületkollekciókat, rendszerezte a meteoritgyűjteményt, s vásárolt számos ritkaságot az őslénytár számára. A Magyar Királyi Földtani Intézet legfőbb támogatójaként tisztelik, s az, hogy a magyarországi ásványtan-földtan kutatói számos fontos kutatási eredményt érhettek el, az nem kis részben az ő mecénási működésének köszönhető. A tudósképzővé lett Eötvös-kollégium alaptőkéjének nagy részét az ő adománya képezte, s még Eötvös Loránd ingakísérleteinek támogatására is jutott bőkezűségéből. Egy példa: 1889-ben vállalta tíz akadémiai természettudományos kötet megíratásának költségeit. Abban az időben az Akadémia legnagyobb díja, szerzői elismerése négyezer korona volt, s ezt ő 1889-ben – tíz műre számítva – kétszázezer koronával toldotta meg. Mindehhez hatalmas gazdasága nyújtott lehetőséget, s igaz ugyan, hogy kortársai közül számos, sokkal nagyobb jövedelemmel rendelkező birtokos is akadt, de többségük nemigen áldozott a tudományra. Semsey tudománypártoló tevékenysége így szinte egyedülálló. Nem véletlen hát, hogy nevét két ásvány is őrzi.
