Magyar alapítók
Magyar alapítók
A gácsit követően 1759-től a bányatárspénztár Selmecbányán és Körmöcbányán pamutfonal-fonó manufaktúrát működtet, míg 1764-ben három nagyszombati posztókészítő mester alapít közös manufaktúrát, 1765-ben pedig a Magyar Kamara Versecen állít fel nyersselyem-előállító manufaktúrát. Cseklészen polgári alaptőkével alakul kartonkészítő manufaktúra, Székesfehérvárott pedig posztómanufaktúra. Kempelen Farkas kartonmanufaktúrát állít fel Pozsonyban, míg a Kamara elnöke, Grassalkovich gróf Hatvanban hoz létre posztómanufaktúrát.
Ezekben az években kezdődik hazánkban a merinójuh tenyésztése, s behozatali tilalmat vezetnek be textilárukra, míg a lengyel vászon vámját felemelik. Elrendelik azt is, hogy kincstári birtokokon meg kell kezdeni az ipari növények termesztését. Pozsonyban 1772-ben selyemszövet-manufaktúra jön létre, míg a kincstári dologház gyapjúfeldolgozó manufaktúrát kezd működtetni Szempcen. Ugyancsak polgári tőkével alakul textilmanufaktúra Budán, s megkezdi működését Pesten az olasz Valero család selyem-manufaktúrája is 1776-ban, két évre rá pedig Óbudán jön létre posztómanufaktúra, ott, ahol 1780-ban a Magyar Kamara kezelésében kezdi meg működését az első selyemgombolyító. 1784-es alapítású a Goldberger-féle, szintén óbudai kékfestő üzem, s a Kamara ekkor újabb selyemgombolyítót is alapít.
1779-ben létesül Tessedik javaslatára a szarvasi mintagazdaság, ahol számos fiatalt nevelnek a gazdálkodásra. Egy érdekes rendelkezés lát napvilágot 1786-ban, amely kimondja, hogy azokban a városokban, ahol rajziskola működik, a mesterek az inasaikat legalább egy évig taníttassák rajzra. Az európai kontinens első gazdasági akadémiáján, a Georgikonon is ekkortájt, 1797-ben kezdődik meg az oktatómunka. 1818-ban Magyaróvárott a Georgikonhoz hasonló gazdasági tanintézet alakul.
Az első hazai pamutfonó gépeket Pozsonyban állítják üzembe 1787-ben, így lényegében ezekben az években jut el a textiliparba, majd más iparágakba is a fentiekben vázolt ipari forradalom.
A múlt század elején kiállított céhlevél
G. I.
