A rakoncátlan folyók megszelídítői
A rakoncátlan folyók megszelídítői
A fentiekkel egy időben számos alkalmazott geodéziai feladatot is megoldottak mérnökeink. Az egyik ilyen munka a Ferenc-csatorna építéséhez szükséges felvételek és tervek elkészítése volt, amelyet a Kiss testvérpár oldott meg az 1770-es években. Ők tervezték meg tehát a Bezdántól Törökbecséig húzódó hatalmas csatornát, amelynek megépítése 1802-ben kezdődött el, s 1812-ben fejezték be a munkálatokat. Ezekben az években volt a Tisza és a Körös-vidék folyószabályozási királyi biztosa, egyben a tiszántúli térképező és folyószabályozó mérnökök munkájának irányítója Vay Miklós báró, hadmérnök. Ő a századvég egyik legképzettebb műszaki szakembere, aki több külföldi egyetemen is tanult, s akit az optikai műszerszerkesztés terén elért eredményeiért 1787-ben az Angol Királyi Társaság tagjává is választott. Ő volt e híres tudóskör első magyar tagja.
Mások a Duna háromszögelését végezték el az 1820-as évek elején, majd e munkát Huszár Mátyás folytatta. Huszár az Institutum Geometricumban szerezte oklevelét, de külföldön is tanult, s hazatérve folyószabályozási terveket készített. 1820-ban állította össze az első hazai szabatos és részletes szintezési utasítást, ami szintezési tankönyvnek is felfogható. Az 1822-ben létrehozott Duna Térképészeti Hivatal első igazgatójává őt nevezték ki, s lett ily módon az első nagy felmérési munkák szervezője és vezetője. A Duna-mappációról készített jelentését 1827-ben magyar nyelven küldte be a Helytartótanácsnak, s ennek okán hamarosan elmozdították állásából, s utóda a folyószabályozásoknál egykoron mellette dolgozó Vásárhelyi Pál lett.
Vele már a geodézia egy másik nagy fejezetéhez, a vízépítéshez jutunk el. A vízépítés első mesterei között találkozhatunk Mikoviny és a Kiss testvérek nevével, továbbá Balla Antaléval, aki 1784-ben felvetette a Pest és Buda között húzódó kőhíd megépítésének lehetőségét, s mivel az 1782-es országgyűlés törvényt alkotott a csatornák szükségességéről, ezt követően ő egy Duna-Tisza csatorna tervét dolgozta ki. Emellett a Duna medrének szabályozásával is foglalkozott, 1779-ben megrajzolta Buda és Pest nagyméretű térképét, s a postautak kiegyenesítése céljából számos térképi felvételt készített. A 18. század egyik legképzettebb hazai műszaki szakírójaként tartjuk számon.
