A törvény
A törvény
A magyar vasutak fejlesztésének programját, pontosabban az első vasútvonal megépítését első alkalommal 1836. február 3-án tárgyalta az országgyűlés, mégpedig annak kerületi ülése. Ha meggondoljuk, hogy ez a vasút csak 10 évre rá épült meg, akkor meg kell állapítanunk, hogy a tárgyalás bizony elhúzódott, s a lassúságot nemigen értjük, hiszen az 1836. évi, az uralkodó által május 2-án szentesített 25. törvénycikk 13 vasútvonal megépítését mondja ki. A gondot valószínűleg az okozta, hogy ezek nem állami beruházások voltak, hanem a törvény magánvállalkozásokról beszél, s annak ellenére, hogy a vállalkozóknak adómentességet ígértek, kevés vállalkozó akadt.
Közöttük az első – már a nevében is első – volt a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasút Társaság, amely 1838 júniusában kért engedélyt az első magyar vasútvonal megépítésére, s a munkálatok műszaki vezetőjévé a jeles mérnököt, Hieronymi Ferencet nevezték ki. E vasútvonal első szakasza Pozsony és Szentgyörgy között nyílt meg 1840. szeptember 27-én. Sokan megkérdezhetik, hogy ha eddig úgy tudtuk, hogy az első magyar vasútvonal az 1846-ban felavatott pest-váci volt, akkor vajon erről a korábbi adatról miért írtak oly keveset? Azért, mert valódi vasút, tehát gőzzel hajtott vasút valóban Pest és Vác között futott először, míg Pozsony és Szentgyörgy között ekkor még csak lóvasút közlekedett. 1840-ben tehát lóvasutat avattak. E vonalat ezután tovább építették, s 1846 novemberében már Pozsonytól egészen Nagyszombatig lehetett lóvasúton közlekedni. Ekkor Pest és Vác között már gőzmozdony vitte a vonatot, de Pozsonytól Nagyszombatig, tehát a királyok koronázóvárosától a híres magyar egyetemvárosig ló húzta.
Az 1836-os magyarországi vasúti törvényben fogalmazzák meg egyébként első alkalommal a kisajátítási jog alapelveit, s annak ellenére, hogy Angliában korábban indult vasút, mint Magyarhonban, a kisajátításról a magyar törvény előbb adott pontos jogi megfogalmazást. Angliában ez a törvényrész csak 1845-ben született meg!
