Fényhírek
Fényhírek
A Chappe testvérek körtáblás optikai távírójának bemutatására 1791. március 22-én került sor, s ezt követően úgy döntött a francia kormány, hogy a háborús veszélyre való tekintettel meg is építteti az első, kísérleti optikai távíróvonalat. Csakhogy háborús veszély nemcsak kívül volt, hanem belül is, XVI. Lajos épp külhoni segítséggel óhajtotta megszilárdítani királyságát, az emberek azonban rájöttek erre, s rájöttek arra is, hogy a 70 kilométeres hosszban kiépülő távíróvonal könnyedén a királyság szolgálatába állítható, s ezért a már felépült szemaforos távírókat szépen lerombolták. A szemafor-távíróvonalon 1794 tavaszán újra megindultak a kísérletek, s az egyik, 225 kilométeres szakaszon, Párizs és Lille között augusztusban hírcsere is végbement. A hír szerint a francia csapatok bevették Condé várát, s visszacsatolták a Köztársasághoz. E ténnyel kapcsolatban továbbított üzenetet Párizsból Lille-be a neves francia matematikus és államférfi, Lazare Carnot is.
A francia sikeren felbuzdulva az angolok a következő évben építik ki első optikai távíróvonalukat, a spanyolok pedig elektrosztatikus távíróvonallal kísérleteznek. 1798-ban megnyílik az optikai távíróvonal Párizs és Strasbourg között, amelyet 1853-ig használnak. Amerikában 1800-ban adják ki a már modernizált szerkezetre az első szabadalmat, amely a következő év októberétől működik is. 1804-ben egy érdekes ötlet került napvilágra, egy javaslat vízbontásos elektromos távíróra, s annak kísérleti példánya 1809-ben el is készül, s a németek által megépített első elektrokémiai távírót a francia szakemberek is megtekintik. E szerkezettel 1812 márciusában 3 kilométeres távolságra sikerült üzenetet közvetíteni.
