Nemesi levél
Nemesi levél
Paar jól végezte dolgát, s 1563-ban Ferdinándtól nemességet is kapott. Halála után – postaügyben is – két zavaros évtized következett, s csak Bornemissza István 1622-es kinevezésével javult a helyzet. (Ebben az évben a Magyarországon dolgozó külföldi hivatalnokok egy részét magyar tisztviselők váltották fel, így e posta első levelezése is magyar nyelven folyt). Bornemissza 1623. január 12-én Magyarország főpostamestere lett, bár az Ausztriában működő Paar család ezt ellenezte, de az 1626. július 20-án II. Ferdinánd által kiadott pátens mégsem Bécs, hanem Pozsony (az ottani kamara) irányítása alá rendelte az önálló magyar postát.
1634-ig jól működött e rendszer, de a hivatal (jelen esetben a kamara) ekkor már nem nézte jó szemmel Bornemissza önálló szervezetét, s koholt vádak alapján állásából elmozdították. Ismét bürokratikus évek következtek. 1664-től Pakay Benedek főpostamester igyekezett rendet teremteni, de ez csak félig-meddig sikerült neki, mert 1665-ben a komáromi várparancsnok, Hoffkirchen a posta lassúsága – és így megbízhatatlansága – miatt Pakayt Pozsonyban megbotoztatta, aki ott sérüléseibe bele is halt. Ismét eltelt másfél évtized, és 1690-ben a Paar család visszaszerezte a magyar és erdéIyí postaszolgálati jogot.
1722-ig volt e jog birtokában a Paar család, amely ekkor e kiváltságáról lemondott, s ezért az azt követő években a posta jövedelméből kárpótlást kapott. A magyarországi postát ezután a bécsi udvar irányította. A következő évben postatörvény is megalkottatott, amely a világ egyik első ilyen jellegű törvénye. A törvény kimondja, hogy aki a levéltitkot megsérti, azt igen komoly pénzbüntetésre ítélik. E törvényt a bécsiek kivételével nagyon sokan be is tartották...
Az utak állapotának javulása valamelyest lehetővé tette, hogy a 18. század közepén bevezessék a gyorskocsi, más szóval delizsánsz közlekedést, s az első ilyen járat Bécs és Brünn között indult meg. Az uralkodó 1750-ben azt is elrendelte, hogy minden pénzküldeményt és minden értékesebb csomagot ezzel a kocsipostával kell szállítani. Magyarországon e bécsi rendelkezést nemigen tartották be, s a bizalmasabb leveleket nem adták a Bécs által fizetett postamesterek kezébe, hanem aki tehette, külön futárt tartott, aki a címzetthez továbbította a küldeményeket, s a futárok arra azért többnyire figyeltek, hogy ne ugyanazon az útvonalon haladjanak, mint amelyiket Bécs is kijelölte a kocsiposták számára.
