Főiskola, egyetem
Főiskola, egyetem
Az állatorvoslás, s vele együtt a mészárosmesterség rangja akkor emelkedett tovább, amikor 1838-ban kinevezték az első országos állatorvost, akkori elnevezéssel: országos főbarmászt. Ez a szakember Zlamál Vilmos, a későbbi professzor volt, aki 1881-ig a Tudományegyetem orvosi karán adta elő az állatjárványtan megnevezésű tantárgyat. Ó volt a húshigiénia első magyar művelője, s elsőként ő magyarázta el hallgatóinak a hússzemlét is. Időközben, 1851 őszén az egyetem állatorvosi intézete kivált az orvosi karból, s önálló intézményként működött, munkájukat már nem az oktatási, hanem a földművelésügyi tárca felügyelte, s 1857-től hároméves állatgyógyászati képzést indítottak be. 1881-re az állatorvoslás szakemberei egy új felsőoktatási intézményt tudhattak magukénak – az épületeket Steindl Imre tervezte -, s itt 1890-től négyéves oktatási formában tanítottak, immár Állatorvosi Akadémia megjelöléssel. 1899-re az intézményt főiskolai rangra emelték. A már főiskolai jogú intézmény első rektora Hutijra Ferenc lett, s 1906-ban a doktoráltatás jogát is megkapták.
Hutijra professzor az állatorvosi belgyógyászat, járványtan, a törvényszéki állatorvostan és a hússzemle előadótanára volt, aki 1931-ig állt az állatorvosképzés élén. Szervezőmunkájának eredményeképpen jött létre a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat. Nevéhez fűződik a sertések brucellózisának felderítése, s a múlt század utolsó évtizedében hazánkra tört amerikai sertéspestis okának felderítése. Az állatjárványtan ügyében létrehozott nemzetközi intézményekben ő képviselte Magyarországot, tagja lett az országgyűlés felsőházának, s udvari tanácsosi rangot is kapott. 1905-ben Jénában jelent meg az az állatorvosi belgyógyászati kézikönyve, amely még életében hat német, két orosz, egy angol és egy amerikai, továbbá egy olasz és egy spanyol kiadást ért meg.
Kappel majorja a Kamaraerdőben (Vasquez metszete)
A keszthelyi gazdasági tanintézet a kiegyezés évében
E mű megírásában tanítványa, Marek József is segítségére volt. Marek alkotta meg a Distol nevű gyógyszert, amelyet a Chinoinban gyártottak, s amely mind számára, mind a gyárnak komoly nemzetközi hírt hozott, e gyógyszert a mételykór ellen használták. Ő is tagja lett a felsőháznak, s a Hutyrával együtt írt tankönyvét 1924-ben magyar változatban is elkészítették. 1949-ben Kossuth-díjat kapott.
A főiskolának az 1928-29-es tanévben már 280 hallgatója volt, akiket összesen 58-an tanítottak e szakma alapjaira. 1934-től megszűnt a főiskola önállósága, s a Műegyetembe olvadtak be, a Tudományegyetem közgazdasági karával és a soproni Bányászati és Erdőmérnöki Főiskolával együtt. A Műegyetemen ugyanis 1934-ben Mezőgazdasági és Allatorvosi kart alapítottak, s a korábbi állatorvosi főiskola ettől kezdve a kar Állatorvosi Osztályaként működött. (E nagy összevonással a Műegyetem akkor Közép-Európa legnagyobb egyetemévé vált.) 1945-ben az agrárszakemberek is és az állatorvosok is kiváltak a Műegyetemből, s 1952-ben újra megalakult az állatgyógyászok önálló főiskolája, amelyet 1962-ben egyetemi rangra emeltek.
