A korai gótika
A korai gótika
A kora gótikus művészet magyarországi megjelenését két politikai esemény segíthette elő. Az egyik a ciszterci rend vezetőjének, Péter citeaux-i apátnak 1183-as magyarországi látogatása és a királlyal való egyezség kötése. III. Béla kötelezte magát, hogy a francia kolostoraiból terjeszkedő ciszterci rendnek ugyanazokat a jelentős kiváltságokat biztosítja, amelyeket hazájában élvez. A másik, hogy 1186-ban az özvegy Béla király feleségül vette a Capeting-házból való Margitot, II. Fülöp Ágost francia király nővérét.
Az új egyezmény szellemében 1184-ben Pilisszentkeresztre érkező burgundiai ciszterci szerzetesek kolostoruk és templomuk felépítéséhez hazájukból hívtak építőmestereket. A kolostor alaprajzi elrendezését a rend szabályzata írta elő. A háromhajós, kereszthajós templomot osztó pillérsorhoz bimbós fejezeteket faragtak. A belső díszítéshez a környék leglátványosabb építőanyagát, a vörös márványt is felhasználták. A kerengő boltozatát kötegelt pillérek hordozták. Az udvart övező zárt folyosóból nyíló, kápolnaszerű kútház közepére háromszintes, díszes kutat állíttattak.
Ezzel egyidejűleg Esztergomban hozzáfogtak a megújított királyi palota kápolnájának felépítéséhez. Tervezőjének jól kellett ismernie a laoni és a párizsi székesegyház építőműhelyeinek leleményeit. Ezek nélkül nehéz volna megmagyarázni a kápolna szentélyének boltozatát hordozó, különös, kettős oszlopsort és az oszlopok erőtől duzzadó, plasztikus bimbós fejezeteit.
A francia földről jött mesterek tevékenysége azonban nem korlátozódott e két helyszínre. A pilisszentkereszti kerengő építői részt vettek a kalocsai székesegyház 13. század elején megindított újjáépítésében. A szentélykörüljárós, kápolnakoszorús épület tervezője is francia tanultságú építész volt. Az Esztergomban és Kalocsán dolgozó kőfaragók keze nyomát felfedezhetjük az ócsai és a jánoshidai premontrei templomon, továbbá a vértesszentkereszti bencés templom maradványain is. Művészeti elveiket visszhangozzák az 1224-ben felszentelt pannonhalmi apátsági templom és a késő román szerzetesi templomok részletei is.
