Mátyás és az építészet

Teljes szövegű keresés

Mátyás és az építészet
A királyi pompa kifejtésének, a művészeti reprezentációnak egyik legfontosabb eszköze – a humanisták szerint is – az építészet volt. A budai várpalota Zsigmond király nagyszabású építkezéseit követően évtizedekig állt ugyanabban a formában, s csak Mátyás fogott hozzá jelentős átalakításába és kibővítésébe. Ezek a munkálatok kezdetben gótikus stílusban folytak, utóbb azonban ezt fölváltotta az all'antica építési mód. Ezt egyértelműen jelzik az ásatások során előkerült reneszánsz kőfaragványok. Az átépítés kiterjedt a palota legrégebbi, déli részére, ahol függőkert létesült; azután a palota központi, nagy udvarára, melynek képét teljesen megváltoztatták a több szinten végigfutó árkádsorral; végül a Zsigmond által építtetett Friss-palotára is, benne a hatalmas fogadóteremmel. Az 1470-es évek végétől működött Budán a firenzei Chimenti Camicia, aki feltehetően az építkezések vezetője volt. A belsők kialakításában különösen nagy szerep jutott a firenzei mestereknek (néhányuk nevét a forrásokból ismerjük): majolika padlócsempék, intarziás faburkolatok, ajtószárnyak, festett-aranyozott kazettás famennyezetek, kárpitok, bútorok s egyéb berendezési tárgyak tették a budai palotát méltó társává a korabeli leggazdagabb itáliai fejedelmi központoknak. A fényes várpalota mellett, a hegy lejtőjén kerti lak épült, a városhoz közeli nyéki vadaskertben pedig vadászkastély.
A budai rezidenciához méltó nyaralópalota épült Visegrádon, az erdő koszorúzta hegyek lábánál, a Duna partján. Itt is Zsigmond s elődei építményeit bővíttette tovább a király. A palota egyik, gótikus árkádokkal körülvett udvara 1484-ben készült (ez az átalakítás kezdetét jelezheti), de számtalan reneszánsz kőfaragvány tanúsítja, hogy a két stílus itt is egymásra rétegződött. A lejtős terepen egymás fölött emelkedő épületek, hársfákkal beültetett teraszok, melyeken márvány szökőkutak csobogtak, a monumentális főlépcső csodálattal töltötte el már a kortársakat is; elragadtatott szavaikból valóban a "földi paradicsom" képe bontakozik ki előttünk.
A budai udvar humanistái – az all'antica építészet gyakorlata mellett – az új építészet elméleti kérdéseivel is foglalkoztak; a királyi könyvtárban ott volt Vitruvius ókori, s Alberti modern építészeti értekezése, Filaretének az új építészetről írott olasz nyelvű munkáját pedig Mátyás parancsára fordította latinra Antonio Bonfini, a király történetírója.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem