MŰVÉSZETI SZERVEZETEK
MŰVÉSZETI SZERVEZETEK
A felvilágosodás, majd a reformkor bizakodó, kultúrát építő légkörében születtek meg a magyar művészeti élet első szervezetei és kísérletei, mintegy meghonosítandó a polgári társadalmakban ismert, fejlődést biztosító kereteket a provinciális Magyarországon. A folyamat eredményeként a századvégre Budapest a többi európai nagyvároséhoz hasonló művészeti életet mondhatott magáénak.
1828 Pest, Landau Lénárd szobrász- és festőiskolát nyit az Orczy-házban (tanítványa például a történelmi festő Kovács Mihály és Molnár József)
1844 Barabás Miklós festőiskolát nyit a lakásán
1846 Az olasz Marastoni Jakab a velencei akadémia mintáját követő festőakadémiát nyit azzal a szándékkal, hogy azt tőle majd átveszi a város vagy a helytartótanács. A festőakadémia az alapító haláláig, 1860-ig működött, kisebb megszakítással, s az Első Magyar Festőakadémiát Gyámolító Társaság támogatásával
1871 Megnyílik a Mintarajziskola és Rajztanárképezde, a mai Képzőművészeti Főiskola elődje
1846 József nádor védnöksége mellett megalakul a Nemzeti Képcsarnokot alakító egyesület
1851 Ünnepélyesen megnyitják a Magyar Nemzeti Múzeumban létező Nemzeti Képcsarnokot
1860 Hosszú küzdelmek után megalakul az Erdélyi Múzeum-egylet
1865 Brassai Sámuel igazgatásával megnyílik az Erdélyi Múzeum
1830 Első hazai művészeti és ipari kiállítás Pesten
1839 Megalakul a Pesti Műegylet. Első kiállításukat 1840-ben rendezik
1860 Megalakul a Magyar Képzőművészeti Társulat
1867 Egyesül a Műegylettel Országos Magyar Képzőművészeti Társulat néven
1877 Megépül az első (régi) Műcsarnok az egykori Sugárúton, mint az OMKT (Országos Magyar Képzőművészeti Társulat) kiállítóhelye
1864 Maszák Hugó szerkesztésében megjelenik a Magyar Képzőművész c. közlöny
1828 Pest, Landau Lénárd szobrász- és festőiskolát nyit az Orczy-házban (tanítványa például a történelmi festő Kovács Mihály és Molnár József)
1844 Barabás Miklós festőiskolát nyit a lakásán
1846 Az olasz Marastoni Jakab a velencei akadémia mintáját követő festőakadémiát nyit azzal a szándékkal, hogy azt tőle majd átveszi a város vagy a helytartótanács. A festőakadémia az alapító haláláig, 1860-ig működött, kisebb megszakítással, s az Első Magyar Festőakadémiát Gyámolító Társaság támogatásával
1871 Megnyílik a Mintarajziskola és Rajztanárképezde, a mai Képzőművészeti Főiskola elődje
1846 József nádor védnöksége mellett megalakul a Nemzeti Képcsarnokot alakító egyesület
1851 Ünnepélyesen megnyitják a Magyar Nemzeti Múzeumban létező Nemzeti Képcsarnokot
1860 Hosszú küzdelmek után megalakul az Erdélyi Múzeum-egylet
1865 Brassai Sámuel igazgatásával megnyílik az Erdélyi Múzeum
1830 Első hazai művészeti és ipari kiállítás Pesten
1839 Megalakul a Pesti Műegylet. Első kiállításukat 1840-ben rendezik
1860 Megalakul a Magyar Képzőművészeti Társulat
1867 Egyesül a Műegylettel Országos Magyar Képzőművészeti Társulat néven
1877 Megépül az első (régi) Műcsarnok az egykori Sugárúton, mint az OMKT (Országos Magyar Képzőművészeti Társulat) kiállítóhelye
1864 Maszák Hugó szerkesztésében megjelenik a Magyar Képzőművész c. közlöny
Székely Bertalan: V. László és Czillei Ulrik (1870)
Barabás Miklós: Pusztai táj (1838)
K. K.
