Gondolatok az iparművészetről
Gondolatok az iparművészetről
Az 1872-ben alapított Iparművészeti Múzeum első, 1874-es kiállításának kalauza szerint Pulszky Károly, az angol emigrációban született műtörténész (1853-1899) a magyar műipar fejlődését – angol mintára – a múzeumtól mint egyetemes szemléltető gyűjteménytől várta. Az 1880-ban alakult Iparművészeti Iskola osztályaiban azonban akkor csak díszítmények tervezésével foglalkoztak. Ezért Pulszky az 1885-ben indult Művészi Ipar c. folyóiratban a funkcionális, modern, a tervező művész és kivitelező iparos együttműködésén alapuló iparművészeti gondolkodást sürgette. Abban a később megfogalmazott értelemben, mely nem ismer külön funkciót és külön esztétikumot. Ugyanakkor a folyóirat programadó írása a nemzeti ipar kibontakozását az iparművészet nemzeti jellege útján látta lehetségesnek. A nemzeti jelleg azonban a népi ornamentika szín- és formagazdagságának felhasználását jelentette, azaz applikációt. Jó másfél évtizednek kellett eltelnie ennek az ellentmondásnak a feloldódásáig. Ebben a folyamatban az angol Arts and Crafts (művészetek és mesterségek egységét képviselő) mozgalomnak volt erjesztő hatása.
Az első híradások az új angol művészetről 1892-94 között jelentek meg Lyka Károly (1869-1965) tanulmánysorozatában az Athenaeum c. folyóiratban. Nyomában a kézműipar, az iparosok szemléletének modernizálását kezdte meg Mintalapok kiadásával a kereskedelemügyi miniszter 1894-ben. A Művészi Ipar rendszeresen szemlézte a Studio c. folyóiratot, ami ipar és művészet újfajta kapcsolatának felismerését erősítette. 1895/96-ban fogalmazták meg a kézműipar átalakításának célját: az anyagot és technikát figyelembe vevő, funkcionális, még gépi sokszorosításra is alkalmas terveken nyugvó kivitel: a művészi ipar" megteremtését. 1896-ban az addig a képzőművészeti iskola részét képező Iparművészeti Iskola önállósult, s csak ettől kezdve figyelhetjük meg a funkcionális szellemű képzés kialakulását. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter anyagilag támogatta ezt a folyamatot. Így kezdődhetett meg Az iparművészet könyve c. nagyszabású, háromkötetes munka előkészítése (1902-12, szerk.: Ráth György).
