Tradicionalista modernizmus az építészetben
Tradicionalista modernizmus az építészetben
A házközpontú tervezés megjelenésével egy erőteljes, a paraszti építészetre támaszkodó, azt – angol mintára – tradíciónak tekintő modern irány bontakozott ki Magyarországon (kb. 1905-től az I. világháborúig). A fordulatot Lajta Béla (1873-1920) Malonyay Dezsőnek tervezett villája jelenti. Angliai útja után a modern, funkcionális, egyúttal hagyományőrző angol építészet meghonosítójává vált, vegyítve azt falusi építészeti hagyományokkal. Így épületeit az aszimmetrikus tömeg, az oromzatok, esetenként vörös téglafal jellemzik, magas tető kontytetővel, tetőablakokkal s a hazai hagyományt felhasználó fűrészelt fa elemekkel. Lajta későbbi, struktúrájában leegyszerűsített, csupán a függőleges és vízszintes elemekkel meghatározott – modern homlokzataira és tereire legszebb példa a még ornamentikával díszített, így részben szecessziósnak is mondható Rózsavölgyi üzletháza Budapesten (1911-12).
A később Fiatalok néven ismert építészek jobban igazodtak a helyi paraszti tradícióhoz. Kós Károly Régi Kalotaszeg c. könyvében (1911) írta le ennek hasonlóságait és különbségeit, az angol vidéki háztípussal összehasonlítva. Sajátosságai mindenesetre nem ellenkeztek a modernizmus lényegével, így ennek "népiesebb" változatát méltán üdvözölték a Magyar Iparművészet c. folyóiratban (1908). Kós első épületeiben (zebegényi r. k. templom, Jánszky Bélával, 1908, a belső díszítőfestés Kőrösfői-Kriesch és tanítványai műve) a számos, a falusi (templom)építészetre utaló jegy a kortárs, ugyancsak a paraszti építészet hagyományain megújuló finn építészet hatását mutatja. Még szembetűnőbb ez a hatás a templomformát is felhasználó sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületénél (1912), mely világi változata a székely népművészetet őrző és befogadó református templomoknak.
Mikor a Fiatalok feltűntek terveikkel, Vigand Ede is közzétette ideálterv-sorozatát Az én falum címmel (1907). Ekkortól épült erdélyi és magyarországi lakóházai (előbbiek zöme az ún. székely akció keretében készült az elszegényedett vidék modernizálása érdekében) az angol modernizmus hívének mutatják (Öccse háza Mátyásföldön, 1908, Schmidt-ház Marosvásárhelyt, Tordai Földművesiskola internátusa, 1910 stb.). Házideálját ötletesen ültette át középületekbe is. A Székelyföldi Ipar- és Kereskedelmi Kamara (1910) többszörösen megtört alaprajza, tetőtérbe nyúló, faszerkezetes központi terme angol sajátosság, de a mellékterek központ köré csoportosítása úgy, hogy kiküszöbölje a hivatali épületek folyosórendszerét, egyedülálló. Ezzel az egymás mellé sorolt, zárt terek rendszeréből összefüggő, egymásba áramló tereket alakított ki. Az ún. nyitott alaprajz, a korszak újítása, a legnagyobb építészekkel összhangban, jellemzi lakóházait is.
A kert interiorizálásának, belső és külső tér kapcsolatának megteremtésében a paraszti építészet példái adtak mintát. Átvezető épületrészek ("kieresztések") különféle változataival (zárt, nyitott és félig nyitott előterek, erkélyek, emeleti pergolák) biztosították az átmenetet a külső és belső világ, természet és enteriőr között (Medgyaszay gödöllői műteremházai, 1904-6). Medgyaszay István (18771959) ezt a megoldást középületeibe is átemelte (Veszprémi Színház, 1909), melyek egyébként építészetünk első vasbeton szerkezetű emlékei. Az ez idő tájt induló Fiatalok közül Györgyi Dénes enteriőrjei, Zrumeczky Dezső budapesti, Áldás utcai iskolája, Mende Valér gyöngyösi bankja, a Jánszky és Szivessy építészpáros kecskeméti műtermes villái, műterembérháza és kaszinója is a tradicionalista modernizmus példái. Mellettük, azaz a kertben álló önálló házak mellett számottevő a korban ezek telepszerű tervezése.
A Bárczy István budapesti polgármester támogatásával 1906-ban indult szociális lakásépítési program keretében 1908-tól 1912-ig 19 lakótelep épült, zömükben – a korábbi városi bérház típusú megoldás helyett – népies modern stílusban, kertes házakkal, szolgáltató intézményekkel a faluról felvándorolt munkások számára. Így Almási Balogh Loránd gázgyári munkástelepe, s az építészetileg leggazdagabb: a kispesti tisztviselőtelep (1908-14). Az ún. Wekerle-telepet Kós Károly, Zrumeczky Dezső és mások tervezték két templommal, 48 háztípus variálásával.
Másképpen, egyéni igények alapján tervezte a Kis-Svábhegy villanegyedét (bírói és ügyészi kolóniáját) Arkay Aladár (1910-13). A már a reformkorban Angliából átplántált "kert-ország" gondolat ekkor kezdett kibontakozni, s vált alapjává a meg nem valósult "Kert-Magyarország" ideájának.
Példáink azt mutatják, hogy a premodernnek is nevezett irány: a funkció és esztétikum összeolvadása, az anyagszerűséget és szerkezetiséget preferáló, konstruktív szellemű és demokratizálható (sokszorosítható, gépesíthető és standardizálható), ugyanakkor a megfelelő hagyományt kiválasztó és arra épülő modern stílus a századfordulón meggyökeresedett Magyarországon, s minden "magyarossága" ellenére egyetemes volt.
Rippl-Rónai József: Rózsát tartó nő. (1897) Hímzett faliszőnyeg. Rippl-Rónai volt az első képzőművészünk, aki teljes enteriőrt tervezett (bútorokat, edényeket a Zsolnay-gyárban; üvegeket és szőnyeget), az Andrássy-család számára
K. K.
