Eger: a líceum
Eger: a líceum
Világi építészetünk egyik kiemelkedő remeke az egri líceum épülete, amely, építtetője szándéka szerint, egyetem lett volna. 1762-ben bízta meg Esterházy Károly püspök a bécsi Joseph Ignaz Gerlt, hogy a terveket elkészítse. Előbb csak két egyetemi kar létesítésével számolt, de aztán a megbízást úgy módosította, hogy "teljes", azaz négy fakultásos (teológia, bölcsészet, jog, orvostudomány) univerzitást alapít. Nemsokára azonban csalódnia kellett, mert Mária Terézia nem nézte jó szemmel a felsőoktatásnak a püspökséggel való összefonódását, és nem engedélyezte az intézménynek az egyetemi rangot. Az építkezés azonban nem állt meg; 1780-ra a munkák befejeződtek.
1764-ben Gerlt Fellner Jakab, az Esterházy-család tatai uradalmának építésze váltotta fel a kivitelezés irányításában: változtatni a terven már nem tudott, ugyanis addigra már az alaprajz és a homlokzat rendszere kialakult. Mindössze a főhomlokzat nyílásait és díszítőelemeit tudta az új felfogásnak megfelelően átalakítani: az oldalhomlokzat rokokó elemeivel szemben így a bejárati oldalon a füzér, a háromszögű szemöldök dominál, s a falat kissé merevnek ható vonalazás borítja.
Az épület önállóan áll; belső udvarát négy kétemeletes szárny veszi körül. A szimmetrikus elrendezésen belül az egyes szárnyak kiemelkedő, önálló tetős, széles közép- és hangsúlytalanabb sarokrizalitokkal épültek. A hátsó traktus közepén a rizalit helyett csillagvizsgáló torony emelkedik. A belső térben az udvar körül futó folyosó mentén nyílnak a helyiségek; a három reprezentatív terem (a nyilvános disputák számára szolgáló díszterem, a könyvtár és a kápolna) a középrizalitokat foglalja el.
