Plein air, szimbolizmus, szecesszió
Plein air, szimbolizmus, szecesszió
A szecesszió, a századforduló egyik egyetemes vonulata, minden megnyilvánulásában hangsúlyozta az előzményektől való elkülönülést. Túlburjánzó vonaldísz, növényi vagy geometrikus díszítmény, légiesen megnyúlt alakok, szimbolikus témák jellemzik. A művekben gyakran összefonódik a szecessziós dekorativitás és a szimbolizmus jelképkeresése. A szimbolizmusban a művész a természeti tárgyakkal mint jelekkel a mögöttes valóságot fejezi ki. Élet és halál, éden és pokol, erotika azok a főbb témakörök, amelyeket a szimbolizmus misztikus, sokszor morbid szellemben körüljárt.

Szinyei Merse Pál: Majális (1873)

Rippl-Rónai József. Nő fehérpettyes ruhában (1899)
A plein air, a szabadban való festés szakított a műtermi festészettel, közvetlen élmény alapján ragadta meg a szín, fény, levegő kölcsönhatását. Ez a látásmód a múlt század 2. felében Európa-szerte elterjedt.
Szinyei Merse Pál és a plein air kezdetei
A nagybányaiak
A szolnokiak és az alföldiek
A gödöllőiek
Vaszary János (1867-1939)
Rippl-Rónai József (1861-1927)
Csontváry és Gulácsy
A Nyolcak és az aktivisták
Szobrászat