A Jagelló-kor vége: az új stílus elterjedése

Teljes szövegű keresés

A Jagelló-kor vége: az új stílus elterjedése
A reneszánsz Magyarországon, kezdeti szakaszában elitkultúra volt, az udvari kultúra része, s az új stílusú műalkotások megjelenésének évtizedekig az új típusú műveltség volt a feltétele. A 16. század elején, főleg az 1510-es évektől azonban az ország legtávolabbi, legeldugottabb zugaiban is all'antica alkotások tűnnek fel: pasztofóriumok, sírkövek a kisebb templomokban; egy-egy ajtó- vagy ablakkeret a városi házakban a Felföldön vagy Kolozsvárt; festett famennyezetek egy-egy kicsiny templomban Erdélyben. Az idő előrehaladtával a hajdan csak szűk réteg által méltányolt formakincs széltében ismertté válik, s ezzel párhuzamosan provincializálódik, s a Jagelló-kor vége felé jól körülhatárolható regionális központok alakulnak ki.
Az egyik legjelentősebb a Dunántúl déli részén, Pécsett és környékén jött létre. A városban – melynek püspökeiről már volt szó – olasz majolikagyártó műhely tevékenykedett (Buda után egyedül itt az országban); a régészeti feltárások során előbukkanó reneszánsz kőfaragványok pedig arról tanúskodnak, hogy az új stílusú épületdíszítés Pécsett, a 16. század második-harmadik évtizedére elég gyakorivá válhatott. Feltehetően nemcsak a ma is álló préposti palota volt az egyetlen lakóépület, melyet reneszánsz nyíláskeretek tagoltak. A város tágabb környékén, Siklóson, Pécsváradon reneszánsz épületfaragványok sokasága, s az erdős hegyek között megbúvó kicsiny Márévár fecskefészeknyi lakópalotája mutatja, miként egyszerűsödnek le, durvulnak el a klasszikus formák a helyi mesterek kezén, s azt is, hogy a térség virágzó kultúráját nem a mohács vész, hanem csak a török hódítás számolja föl 1543, Pécs elfoglalása után. A pécsihez hasonló központ alakulhatott ki Erdélyben Kolozsvárott, ám az új stílus kibontakozása itt inkább a század harmincas éveire s még későbbre esik. Az ország északi, felső részeinek városai közül Bártfán igen korán megjelenik az új művészeti mód: 1507-ben a városházára olasz szabású ablakokat akarnak csináltatni. Az épületen a reneszánsz keveredik a gótikus elemekkel; a nagyterem kazettás famennyezete is teljesen újszerű alkotás: gótikus profilú gerendái közén festett-aranyozott rozetták ragyognak. A városháza intarziás ajtószárnya, akárcsak a templomi stallumok (Bártfán, Lőcsén), berakással díszített szekrények, ládák sora arról vall, milyen mélyen hatotta át a bútorművességet az új stílus. Bár az iparművészeti alkotások fennmaradása elég esetleges, szinte valamennyi műfajban jól nyomon követhető a stíluselemek keveredése. A helyi mesterek művei mellett számolnunk kell olasz, német kereskedők által importált tárgyak (képek, ötvösművek), anyagok (textilek) jelenlétével is. Virágzó, sokszínű művészeti kultúra volt az, amit az ország közepéről a török hódítás elsöpört.

Báthori András Madonnája (1526)
M. Á.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages