A mesterek
A mesterek
Az egyre nagyobb megrendelői igényt olasz mesterek népes hada elégítette ki. Itáliai kőfaragók Mátyás halála után is jöttek Magyarországra; Ippolito d'Este (esztergomi érsek, majd egri püspök) számadáskönyvei sok mester nevét őrizték meg, s a kőfaragványok változatos, meg-megújuló stílusa is tanúskodik állandó jelenlétükről. Olykor a művész aláírásával is találkozunk, mint loannes Fiorentinus esetében, aki az 1510-es években tevékenykedhetett Esztergomban s innét szállított épületfaragványokat és sírköveket olyan távoli vidékekre is, mint a szilágysági Menyő (1514-15), vagy a lengyelországi Gniezno és Włocławek (1516-1518). Az olaszok mellett a nagy gyakorlattal rendelkező helybéli kőfaragók hamarosan elsajátították az új formanyelvet.
A miniatúrafestészet sorsa hasonlóképpen alakult. A Mátyás uralkodása idején életre hívott budai könyvfestőműhely 1490 után is működik, s tevékenységében gyökerezik a 16. század elejével kivirágzó, fantasztikusan gazdag miniatúrafestészet, mely számos illuminált szerkönyvet s fényesen kifestett címeres nemeslevelek hosszú sorát produkálja 1526-ig.
