Fiatal szerkezeti mozgások, bazalt tanúhegyek

Teljes szövegű keresés

Fiatal szerkezeti mozgások, bazalt tanúhegyek

Bazaltorgonák a Szent György-hegyen

Oszlopos elválású bazalt a Hegyestű felhagyott kőbányájában
A miocén kor nemcsak tengerelöntéseivel, hanem a pliocénban, majd a pleisztocénban fölerősödő szerkezeti mozgások révén is nagy szerepet játszott. Ezek ugyanis – északkelet-délnyugati és rájuk merőleges törések mentén – rögönként feltagolták és elkezdték kiemelni a hegységet. Az egész országban mozgalmas időszak tűzhányótevékenységben itt csak a pannon végefelé öltött testet; az ekkor feltört bazaltvulkánok viszont a Dunántúli-középhegység mindmáig talán legszebb tájképformálói.
Az idősebb, 5-6 millió éves bazaltok a mészkőrögök tetején (Kab-hegy, Agár-tető), a 2-4 millió éves fiatalabbak (Badacsony, Szent György-hegy, Gulács, Haláp, Hegyestű stb.) a pannon szigettengerben, mindenekelőtt a Tapolcai-medencében törtek fel. A kezdetben rendszerint rövid robbanásos működés tömeges lávaömlésekkel folytatódott (szegélyeiken ezek hűltek látványos bazaltoszlopokká), végül gázokkal teli, likacsos lávát (ún. kenyérkövet) eredményezett. A Pannon-beltó kiszáradtával a laza üledékeket – ahol nem volt rajtuk kemény bazaltsapka – az évmilliós szél- és folyóvízi erózió, a csuszamlások jó kétszáz méterrel lepusztították. Ahol viszont volt bazaltfedő, ott megmaradtak a homok- és agyagrétegek: a képen látható Szent György-hegyen például 280 méterig pannon üledéken ballaghatunk fel, majd az 5 méter tufából, 40 méter bazaltorgonából és vagy 100 méter kenyérkőlávából álló meredélyen kell felmásznunk.
A bazaltömléseket helyenként látványos utóvulkáni működés követte. A Tihanyi-félszigeten a robbanásos működéssel kialakult "ikerkráter", a Külső- és Belső-tó környékén néhány tízezer éve még gejzírek, hévforrások törtek fel; belőlük vált ki a ma is látható gejzírkúpok hidrokvarcitja, forrásmészköve.
A Dunántúli-középhegység mai arculatának megformálását – mint szinte mindenütt az országban – a pleisztocén tetőzte be. Az összetöredezett rögök – most már valódi sasbércekként – mai magasságukba emelkedtek; a mészkőterületek karsztformakincse felfrissült (legismertebbek a Veszprémi fennsík töbrei, uvalái, a Budai-hegységben a változatos cseppkőbarlangok), a karsztforrások peremén pedig (mindenekelőtt a Budai-hegységben és a Gerecsében) édesvízi mészkövek váltak ki. A jégkorszakok változatos felszínformálásából főként a fagyaprózódás emelendő ki, amely egyebek között a híres kővágóörsi vagy szentbékkállai "kőtengereket" is létrehozta. S hogy a jelenkor hűvösebb korszakainak emlékéről se feledkezzünk meg: a mai magasabb térszínek bükkösei az egykori, összefüggő "Bakonyerdő" maradványai.

A Tapolcai-medence kialakulása Cholnoky Jenő szerint

Felnyílt rombarlang a Bakonyban
K. D.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages