Síksági mivoltunk legfőbb jellemzői
Síksági mivoltunk legfőbb jellemzői
Magyarország síksági ország. A Kárpát-medencében elfoglalt "medencefenéki" helyzetünkre a domborzattípusok megoszlása is utal: az országterület csaknem háromnegyede síkság (kétötöde ráadásul négyzetkilométerenként 30 méternél kisebb lejtésű tökéletes sík), egyötöde dombság, s csak alig egyhuszada középhegység. A síkságok legmélyebbre az Alföldön, Szegedtől délre ereszkednek (79 m), a hegységek legmagasabb pontjukat a Mátrában emelkedő Kékes csúcsban érik el (1015 m).
A Balaton úgynevezett hamis színes űrfelvételen
Síksági "mivoltunk" medencefenéki helyzetünknek ugyanakkor csak egyik – igaz, legszembetűnőbb – vonása. Az egységes medencejelleg mindenekelőtt a vízhálózat képére is rányomja bélyegét: ha sokszor az országhatáron túl is, de valamennyi folyónknak és patakunknak végső soron a Duna gyűjti össze a vizét. Az összetartó vízhálózat legegyöntetűbben persze a Kárpát-medence egészére jellemző. A hegységkereten áttörve csak vagy féltucat vízfolyás tart kifelé, s ezek közül is szinte mindegyik végül a Dunába ömlik.
Magyarország egyik legsajátosabb településtípusa, a tanya (amelynek kialakulásáról a későbbiekben bővebben szólunk) Alföldünkön általában szórtan jött létre
A medencejelleg – pontosabban a medenceszerkezet és az alacsony térszín – egy másik fontos vonása, égű réteg- (vagy artézi-) vízkincs rejlik, amely ráadásul ásványos összetételénél vagy hőmérsékleténél fogva sok esetben gyógy- vagy hévíz. A fiatal üledékek a talajok kialakításában is alapvető szerepet játszanak. Az ország síksági területein – az éghajlati, növényzeti s persze a művelésbeli változásoktól is függően – főként termékeny mezőségi talajok képződtek.
Patakvölgy az Északkeleti-Kárpátokban emelkedő Gutin-hegységben
Az ország medencefenéki, valamint Európában elfoglalt helyzete – végül, de nem utolsósorban – éghajlatunkat is meghatározza. Ami a medencejelleget illeti, elsősorban a síksági területek magas nyári napfénytartama, gyakori téli ködképződése, no meg a gyakorta főn jelleggel érkező, viszonylag csapadékszegény légáramlások említendők. Helyzetünk a mérsékelt övezetbe tartozó Európában pedig az itt jellemző nyugatias szelek uralmát vonja maga után. Ezek azonban az Atlanti-óceán irányából meglehetősen messziről (vagy 1500 kilométerről) érkeznek, így mérséklő hatásuk ellenére is csak vagy 2 °C fokkal enyhítik kontinentális éghajlatunkat. (A közelebb lévő Adria pedig a Dinári-hegység "takarásában" csupán a déli országrészre hat.) A pillanatnyi időjárásra mindazonáltal egyaránt hatással lehetnek a kelet-, nyugat-, dél-, kisebb mértékben észak-európai eredetű, hol enyhébb, hol fagyosabb légtömegek – megint csak arra utalván, hogy Európa szívében, átmeneti helyzetben, Közép-Európában vagyunk.
Európa leghosszabb egybefüggő vulkáni láncából, a Hargita, a Görgényi- és a Kelemen-havasok alkotta vonulatból képünk a Görgényi-havasok egyik legnagyobb vulkáni üstjét (ún. kalderáját), a Somlyót mutatja be
)
MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDSÁGA (nagyítható)
