A Kisalföld
A Kisalföld
Központi, legnagyobb részét a több száz méter vastag folyóvízi üledéken kialakult Győri-medence foglalja el, tengelyében a Duna hordalékkúpjával – a páratlan szépségű Sziget- és Csallóközzel. Tőle délre az apró bazaltvulkánokkal tarkított Marcal-medence, keletre a Dunának a Bakonyból és a Gerecséből érkező patakokkal felszabdalt teraszvidéke húzódik.
Szigetközi csendélet kisvízkor
Árvíz a Szigetközben
Szigetközi holtág
A Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és az Északnyugati-Kárpátok vonulatai között elterülő, földtörténetileg fiatal süllyedék a Kárpát-medence második legnagyobb síksága; egész területe – magyarországi, szlovákiai és ausztriai részeivel együtt – mintegy 10 000 négyzetkilométer. Hazánkra eső 4500 négyzetkilométere a központi helyzetű (mások szerint viszont az egész Kisalföldet is magába foglaló) Győri-medencére, keleten a Duna Győrtől Esztergomig nyúló teraszvidékére, délen pedig – egészen a Keszthelyi-hegységig – a Marcal-medencére különül.
