Az Egyenlítőtől a mérsékelt övezetig
Az Egyenlítőtől a mérsékelt övezetig
MAGYARORSZÁG ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETE
Éghajlatunk múltbeli változásait két – részben összefüggő – tényező okozta. Az egyik a kontinensek vándorlása, amely – az ősi Afrika és Európa partszegélyein – későbbi országterületeinket is mozgatta; a másik az egész Földet érintő lehűlések és felmelegedések, amelyeknek okairól a keretes írásban olvashatunk.
Magyarország éghajlatának hozzávetőleges alakulását – annak függvényében, hogy a földünket hordozó kontinensek éppen milyen földrajzi szélességeken helyezkedtek el – a vonatkozó ábrán követhetjük nyomon. (Ne feledjük persze, hogy afrikai és európai területeink a földtörténet óharmadidőszakáig egymástól akár több ezer kilométerre is lehettek.) A legfontosabb megállapítás, amiről az ábra tanúskodik, hogy egyetlen kisebb "megtorpanástól" eltekintve, amikor a középidőben Európa mozgása lelassult, földtörténetünk során folyamatosan észak felé haladtunk. Jól látható például, hogy a karbon időszaki "trópusi tenger" valóban az Egyenlítő vidékén mosta partjainkat; vagy hogy a variszkuszi hegységrendszer lepusztulásából származó vöröshomokkő a perm vége felé valóban félig száraz vagy száraz éghajlaton rakódott le.
A pleisztocén előtti legutolsó, karbon-perm időszaki eljegesedés országunkat még nem érinthette, hiszen az egyenlítői övben voltunk. Akkor évi középhőmérsékletünket közel 30 °C fokra becsülik. A középidő végi, harmadidőszak eleji gyors mozgásunk észak felé azután már "lehűtötte" földünket: az eocénban vagy az oligocénban elérkeztünk a mérsékelt övezet határára (noha a középhőmérséklet az akkori mediterrán éghajlaton még mindig 15 °C fölött lehetett).
A síksághoz szokott embernek a Kárpát-medencében a hegyvidéki éghajlat a legszokatlanabb. A Kárpátok legmagasabb hegységeiben nemcsak sokkal hidegebb, de sokkal változékonyabb is az időjárás, mint másutt. Amint ez a Magas-Tátrában, a Jégvölgyi-csúcs alatt készített fénykép is sejteti, gyakran megesik, hogy egyik percről a másikra beborul; az égető napsütést a metsző hideg és az eső egy pillanat alatt elfeledteti. A könnyű nyári ruhában útnak induló turista tehát jól teszi, ha mindig visz magával meleg holmit, mert a Magas-Tátra, a Fogarasi- vagy a Radnai-havasok éghajlata nem tréfadolog.
