Ércek, energiahordozók és más ásványkincsek
Ércek, energiahordozók és más ásványkincsek
Érceknek – azaz gazdaságilag jelentős ásványoknak vagy ásványtársulásoknak – nem vagyunk olyan bőviben, mint az előző oldalakon bemutatott, inkább csak tudományos szempontból vagy a gyűjtőknek értékes ásványoknak. Szegénységünk azonban csak viszonylagos. A szénnel, kőolajjal, földgázzal, bauxittal, illetve a főként vulkáni területekhez kapcsolódó egyéb ásványkincsekkel együtt még mindig számottevő vagyonnal rendelkezünk; megbecsülésükhöz azonban az is hozzátartozik, hogy az elmúlt évtizedekben oly nagy pusztítással járó rablógazdálkodásnak véget vessünk.
Régi olajkút Nagylengyel térségében, Zalában
Egy ország természeti kincsein sok mindent érthetünk. Az, amit egy még érintetlen tájban mindenki észrevesz – a víz, a talaj, a levegő és az ezek éltette természetes élővilág -, talán kisebb megbecsülésnek örvend. Pedig itt, a Kárpát-medencében nemcsak az elsőként megtelepedőket nyűgözhette le az új föld erdőben-mezőben, halban, vadban való gazdagsága; a mai rangsorolásban is a természeti erőforrások mintegy kétharmadát a termőföld teszi ki. A sok helyütt amúgy is pusztuló talaj országterületünknek – az erdősítések dacára – már csak vagy egyhatodán éltet erdőket; hasonlóképpen, a vízgazdálkodásra, a hal- és vadgazdaságra is ráférne már a készülő természet- meg környezetvédelmi törvény (természet- és környezetvédelmünk legégetőbb kérdéseiről a későbbiekben részletesen szólunk). E helyütt az ország földjének többi, kevésbé szem előtt lévő kincséről: az ércekről, energiahordozókról, építőkövekről és más nyersanyagokról ejtünk szót.
Felhagyott andezitbánya Erdőbénye mellett, a Tokaji-hegységben
Ércképződés a jurától a miocénig
Erősen fogyó energiahordozóink
Építőkövek és különleges vulkáni anyagok
